Breyer Dávid és Klein Teréz fiaként született. Kezdetben az enyingi járásban volt állatorvos. 1911. november 2-án Szilasbalháson kötött házasságot a nála kilenc évvel fiatalabb Lorsy Zsófiával, Lorsy Izor és Ernst Hermina lányával. Az első világháború alatt többször behívták. Felesége családjában ismerte meg a Károlyi-kormány közoktatásügyi államtitkárát, Lorsy Ernőt. Állatorvosként szoros kapcsolata volt az uradalmi cselédekkel, parasztokkal, s az őszirózsás forradalom alatt a földosztás fontosságáról beszélt nekik. Buzdította a lajoskomáromi parasztokat, hogy szervezzenek termelőszövetkezeteket.. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt több alkalommal volt Enyingen és környékén, mint állatorvos, s Czéhmeiszter Ferenc mellett nagy szerepe volt a lajoskomáromi szövetkezetesítésben. Ez idő tájt többször a Bibó család gazdaságaiban járt, ahol többször uraik ellen lázította a cselédeket. A kommün alatt a Bibó család egy tagja, Bibó Dénes csatlakozott a Prónay Pál vezette tiszti különítményhez. A proletárdiktatúra bukása után 1919. augusztus 12 és 16 között Bibóék elhurcolták az állatorvost, Lepsényben egy istállóban megkínozták, majd Luka Pál Bibó Dénes és testvére, Bibó Ödön segítségével 1919. augusztus 16-án hajnali négykor felakasztotta.
Forrás: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. II. kötet Bálint Sándor-Berényi János. Budapest, 1940.