Szülei: Radankovits Mihály ispán,
Nős, felesége 1. Legény Katica, 2. Szabó Eleonóra.
Iskoláit Veszprémben és Pécsett járta, de utóbbi helyen dévaj magaviselete miatt 1840 február 20.-án kizárták. Erre elment írnoknak Pápára, hol egy Radákovits Bódog nevű gazdasági gyakornoknak iratait megszerezve, Győrben jogásznak iratkozott be. Itt bontakozott ki költői vénája. Csípős tréfákat Írogatott az ifjúsági lapokban, a miért a Vas Gereben nevet kapta, a mely meg is maradt írói álnevének. 1847-ben ügyvéd lett. Meghalt 1868 jan. 26-án, Bécsben. . Hamvait 1885 január 18-án a bécsi währingi temetőből hazahozták Budapestre a Kerepesi úti temetőbe. Síremlékét 1885. április 19.-én leplezték le. Mint regényíró vált híressé. „A nemzet napszámosai” című regényével általánosan ismertté tette ezt a színészekre használt elnevezést. „Az alföldi csárdás” címen eredeti 4 felvonásos népszínművet is írt. Bemutatója a Nemzeti Színházban 1855 február 24-én. A darabnak gyenge sikere volt. Az egykori „Divat- csarnok” így ír róla: „Életet a darabnak, ha csak a szerző úr azt itt-ott derekasan meg nem nyesi, jósolni sem nem merünk, sem remélni nem akarunk”.
Forrás: Magyar színművészeti lexikon 4. Rabatinszky Mária-Zwischenakt Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1931.