A Rákóczi-szabadságharc egyik neves, vezető tisztje a Rábaközben Telekesi Török István volt. Az idősb Telekesi Török Istvánnak és Orehóczy Katalinnak legifjabb gyermeke, 1666-ban született Szécsényben (ma Vasszécsény). Apját és anyját másfél éves korában elvesztette. Az így korai árvaságra jutott gyermeket testvérbátyjai Pál és Ádám nevelteték, a kik maguk is művelt, tudománykedvelő férfiak voltak. A legidősebb fiútestvér, János, valószínűleg korán elhalt. Ádámról tudjuk, hogy megnősült, Gosztonyi Annát vette feleségül, de ő is korán és magtalanul halt el. Tanulmányok Telekesi Török István gyermekkora és tanuló évei arra időszakra estek, amikor a protestáns egyházra Pozsonyból Szelepcsényi vezetése alatt végzetes csapást mértek. Nyilvános iskolájuk ekkor sehol sem volt. A sopronit 1674-ben zárták be és 1682-ig így maradt. Győrből 1671-ben űzték el az itteni iskola jeles vezetőjét, Ács Mihályt. Kőszegen 1671—1673-ban vették el a protestánsoktól a templomaikat és iskolájukat. Széchenyi György kalocsai érsek és győri püspök keze munkálkodott mindezekben. Az ifjú Török ily viszonyok között csak házi neveltetést részesülhetett. Szécsényben találtak számára nevelőt Perenyei Bálint lelkész és esperes személyében, ki azelőtt a kőszegi iskolának volt vezetője.Később egy felső-magyarországi tudós ifjúra, Okolicsányi Menyhértre bízták az ifjú nevelését, aki nemcsak a deák nyelvre s a többi szokott tantárgyakra oktatta, hanem a hazai törvények és jog ismeretébe beavatta. Felnőtté válás korszaka Telekesi Török István ifjúkori évei a vallási üldöztetések és politikai csatározások kusza időszakában teltek, ekkor romboltatta földig I. Lipót császár az ugyancsak protestáns Ostffy Miklós asszonyfai várát (1679). E történések minden bizonnyal mély nyomokat hagytak az felnőtté váló ifjúban, aki vagy elhagyja protestáns hitét az érvényesülése érdekében, vagy pedig elnyomott hitsorsosainak védelmére ajánlja lelkesedését, két erős karját és őseinek vagyonát. Az ifjú Török ez utóbbit választotta. Katonáskodás kezdete Fiatalon Thököly Imre csapatai közé állt, s húszéves ifjúként már részt vett Buda visszafoglalásában. A katonáskodást követően Eszterházy Pál nádor kismartoni és fraknói várában jogot tanult. A nádori, hercegi udvar azonban idegen volt számára, ezért Erdődy Sándor Vas megyei főispán udvarába ment, ahol Vas- és Sopron megyék táblabírája lett. Győrből feleségül vette Komáromy Katót, akivel sobri és szentandrási birtokai közelében lévő egyedi kastélyába költözött. A kastélyban az előkelő, magas rangú rokonok mellett a szegény, kopott ruhájú pap és tanító is szívesen látott vendég volt. A baráti, sőt komasági viszony ezekkel szemben sem volt a Török család terhére. Az egyedi kastély úr és szolga számára egyaránt nyitva volt, a vészterhes időkben menedék a Rábaköz népének. 1691-ben született első gyermekük, Bálint, majd később még két fiuk, akik korán elhaltak. Így Bálint lett a család reménye és szeme fénye. Nagy gondot fordítottak a szülők e fiuknak neveltetésére. A házi neveléssel be nem érték, pedig házi tanítót is akárhány jeleset kaphattak papi barátaik közül; Győrött és Sopronban találhattak a serdülő gyermek számára jeles iskolákat, melyek a soproni országgyűlés után újra megnyíltak. Török István birtokai jövedelmeinek egy részét a protestáns egyház fejlesztésére ajánlotta, több kiadvány az ő anyagi támogatásával jelenhetett meg, s a győri és rábaközi protestáns lelkészek külföldi tanítását is segítette. Rákóczi szabadságharcban való részvétele A Rákóczi-féle függetlenségi mozgalomban, majd a kirobbanó szabadságharcban elsőként állt a magyar ügy mellé. Mikor Károlyi Sándor gróf 1704 elején a Csallóközből Pápára tette át hadiszállását, Telekesi Török a dunántúli Kisfaludy, Fodor, Balogh, Bezerédy, Sándor, Tallián stb. családok között az elsők egyike volt, ki fegyvert fogott és sereget gyűjtött. Egyedi kastélyában és kiterjedt birtokain a felkelés vezetői lelkesült, szíves baráti fogadtatásra találtak mindenkor. Török István külön huszárezredet toborozott a Rába-, Tó- és Szigetközből, mely az ő nevét viselte, ő maga lévén ennek a legtöbb hadjáratban vezénylő colonellusa, vagyis ezredese. Változó szerencsével folyt itt a dunántúli részeken a háború. 1704. év elején az egész Dunántúl, beleértve a Fertő vidékét is, Károlyi kezén és Rákóczy pártján volt. De egyes városok és vidékek többször cseréltek gazdát. 1704. június 13-án Heister, császári vezér Koronczónál döntő ütközetet nyert, melyben több mint kétezer kurucot, Rákóczynak legjobb gyalogságát lekaszabolták. Heister ezzel egész Rábaköznek is birtokába jutott és Török István nagy károkat szenvedett, mert a német katonaság, a merre csak megfordult, nagy kegyetlenséggel rombolt és pusztított mindenfelé. 1705. március 31-én Heister Pozsony megyében Kilitinél ismét megverte Károlyi és vak Bottyán csapatait. Ez ütközetben Török ezrede is nagy veszteséget szenvedett és katonáinak jó része szétoszlott. Török István már ekkor is nagy mértékben bírta Rákóczy bizalmát, mert a kincstári javak átvételével és az új hadak egyenruháztatásával a dunántúli részen őt és szentgyörgyi Horváth Zsigmondot bízták meg, s engedélyezték neki, hogy megfogyott ezredét Győr, Sopron és Moson megyékből egészíthesse ki. Politikai szereplése A szécsényi országgyűlésen (1705) beválasztották kormánytanácsosnak a fejedelem mellé rendelt 24 tagú szenátusba. Töröknek ettől fogva kettős szerep jutott Rákóczy hadjárataiban: hol dunántúli ezredét vezette személyesen ütközetre, hol pedig az ország felső részeiben volt dolga, részt vett a kormánytanács ülésein. És Török lelkiismeretesen vitte mind a két tisztét. Majd minden tanácsgyűlésen és országkonventjén ott találjuk, S távollétében győri Fekete István alezredes régi végbeli vitéz vezényelte huszárait. A folytonos csatározás, a messze vidéken tartott gyűlésekre való járás-kelés huzamosabb időn át és többször tartotta távol Törököt birtokaitól és családjától. A háborús időkben hol egy nap, egy hely sem volt biztos, nejének és serdülő Bálint fiának sorsa és elhelyezése is gondot okozott számára. Rábaközbe többször beütött a német, ilyenkor menekülni kellett az egyedi kastélyból, mert az ellenség, ha tehette volna, fogságba hurcolta volna a rebellis magyar feleségét és fiát. A dunántúli hadjáratokat kiemelkedő Bottyán tábor nők előrelátását dicsérte, hogy a dunántúli főtiszteknek még az év elején megengedte, hadd költöztessék át családjaikat értékesebb ingóságaikkal a Dunán az ország felső részébe s a családfők majd annál nyugodtabban fognak harcolni. Ezen átköltözködő családok jegyzékében mindjárt első helyen van Török István, a gencsi Kisfaludyak, szentgyörgyi Horváth, Bezerédy, Balogh, Armpruszter stb. famíliák élén. Ide költözött tehát a karvai réven át Törökné Komáromy Kata asszony is. A Bálint gyereknek ugyanekkor Rozsnyó kínálkozott igen alkalmas iskolahelyül Gömörben. 1722. karácsonyán egyedi birtokán érte a halál. Forrás: Pájer Imre: Neves rábaköziek. Csorna-Kapuvár, 1989. Külső hivatkozás: http://medk.lutheran.hu/1_Payr₁4_Telekesi₁666-1722.pdf
Forrás: Moson megyei életrajzi lexikon. Szerkesztő. Kimlei Péter, Tuba László. Mosonmagyaróvár, 2006.