Középiskoláinak végeztével 1839. szeptember 15.-én a szent Benedek-rendiek közé lépett; teológiai tanulmányainak végeztével 1846. július 20-án áldozó pappá szentelték. Ezen időtől fogva tanárkodott 1857-ig Pápán, 1857-1858-ban Győrött, 1858-1860-ig a tihanyi apátságban. 1860-1863-ban a szentmártoni plébánia adminisztrátora volt ; ezután ugyanezen minőségben Győr-Csanakra helyeztetett át, hol 1885. január 19.-én meghalt. — Cikkei: A tihanyi hívek szép egyházi énekei. (Religio 1858.), Szent Benedek sat (Katholikus Néplap 1859. 1861.) — Munkája: Alkalmi beszéd, midőn Ecsy László születésének 50.-ik, felügyelőségének 25. évét a füred-savanyú viz kath. egyháznak hálaáldozatúl ajándékozott haranggal szentelné. Veszprém, 1859. Scripta res Ord. S. Benedicti 10. — Zelliger, Esztergom-Várm. írók és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Aachs-Bzenszki. Budapest, 1891.