Szülei: Beöthy Gáspár gabonakereskedő, Kovács Katalin.
Középiskola latin osztályait szülővárosában, Komáromban az ev. ref. kollégiumban végezvén, Pozsonyba adták őt szülei a német nyelv tanulása végett, hol a katolikus gimnáziumban kezdte az iskolai évfolyamot, de csakhamar az ág. evangélikus liceumba ment át. Ezután két évig Pápán folytatta tanulását, majd a kecskeméti ev. ref. főiskolában végezte jogi tanulmányainak utolsó évét. 1847-ben Komáromba tért vissza, hol Asztalos István ügyvédnél jogi gyakorlatra lépett. 1848-ban a megye őt küldte másodmagával Erdélybe, hogy a két ország egyesülése tárgyában működjék. Küldetésének végeztével haza tért és a komáromi önkéntesekkel részt vett a schwechati csatában ; ezután honvéddé lett és mint hadbíró főhadnagy kapitulált Komáromban. A szabadságharc után egy ideig színészkedett, de már 1850. év nyarán búcsút vett Szombathelyen társaitól ; Komáromba vonta meg magát szüleinél és azon év végén Pestre tette át lakását, hol kizárólag az irodalomnak élt. Évenként többször is ellátogatott Komáromba, hol édes anyjánál, kit igen szeretett, a világgal meghasonlott kedélye megnyugodott. Meghalt 1857. május 20.-án Pesten. — Még a 40-es években jelentek meg tőle a szépirodalmi lapokban apróbb dolgozatok, fordítások és humoros rajzok, de többnyire névtelenül vagy álnév alatt; így: Katalin estélye, humoreszk (melyet a szerkesztő megdicsért), Karolina, ered. beszély és Egy bál, humoreszk, mind a három Laczi aláírással a Pesti Divatlapban (1845—47.); neve alatt irt a Honderűbe (1846—47.), Életképekbe (1848. II. 5. sz.) és a Pesti Divatlapba (1848. 7. 28. sz. Boti László aláírással). Miss Fanny című novellája, mely a Hölgyfutárban jelent meg 1849. végén, figyelmet keltett és ettől fogva rendes munkatársa volt e lapnak haláláig. Még a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg humorisztikus novellái és humoreszkjei: P. Napló (1852. 620. sz.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Müller Gyula Nagy Naptára (1854—57.), Családi Lapok (1853.), Délibáb (1855 ), Nővilág (1857.) és Müller Gyula Nagy Naptára (1854—55.); a Győri Közlöny (1858. 1. sz.) közölte Obsitos cz. hátrahagyott humoreszkjét; Menyasszony című hátrahagyott regénye az Ország-Világban (1881.) jelent meg, melyhez unokaöccse Beöthy Zsolt irt előszót. — Munkái : 1. Hajnalka. Szorgalmas növendék lánykák számára Kecskemét, 1846. — 2. Natalie. Angol regény Cavanagh grófnőtől. Pest, 1852. ford. (Sükei Károllyal. Európa. Külföldi regénytár 1—2.) — 3. Puncs. Komárom, 1853—1855. Három kötet. (1. kötet. 2. kiadás. IJ. ott. 1853. Ism. P. Napló 1854. 16. sz.) — 4. Nesze semmi, fogd meg jól. Pest, 1854. (Ism. P. Napló 55. sz.) — 5. Beszélyek. U. ott, 1855. — 6. Laczi konyha. U. ott, 1855. (Többek közreműködésével.) — 7. Ördög naplója. Humorisztikus naptár 1856-ra. U. ott, 1856. — 8. 101 Cholera-csepp!! U. ott, 1856. (2. bó'v. reményfeletti kiadás. U. ott, 1856.) — 9. Beöthy László mint pesti arszlán, vagyis: Díszes társalkodó. U. ott, 1856. — 10. A ki vess, annak less! Humorisztikus naptár 1857-re. U. ott, 1857. — 11. Comédia és tragoedia. Novella. U. ott, 1857. (Hazai Beszély-és Regénytár 2.) — 12. A puszták fia. Regény. U. ott, 1857. — 13. Novellák. U. ott, 1857. Két kötet. (Hazai Beszély-és Regénytár 7. 8.) — 14. «A kék macskához.» Goldbach és comp. fűszerkereskedése. U. ott, 1858. Két kötet. (Regény. Ism. Bud. Hirlap 186. sz., 2. kiadás. Összes művei I. kötet. Nemzeti könyvtár XXIV. Bpest r 1883.) — 15. Válogatott müvei. U. ott, 1859. Három kötet. (Kiadta bátyja Beöthy Zsigmond, a szerző életrajzával és arcképével. Ism. Hölgyfutár 71. sz.) — Szerkesztette a Romemlékek című albumot (Pest, 1851. Ism. P. Napló 519. sz.) — Özvegy és proletár c. vígj. 1 felv. Először előadták a pesti nemzeti színházban 1856. júl. 28. és a budai színpadon 1864. szept. 2. (Ism. Kakas Márton Vasárn. Újság 1856. 31. sz. Salamon Ferencz a Bud. Hírlapban 179. sz. M. Sajtó 178. sz. P. Napló 366. sz. és Greguss Á., Tanulmányai II. 99. 1.) — 1855. aug. Bohócz cz. folyóiratot akart megindítani, de ez tervben maradt. — Arcképe Barabás által kőre rajzolva megjelent 1855-ben a Hölgyfutár Arckép-Albumában ; Röhn által kőre nyomt. 1857-ben (Hölgyfutár melléki.): Haske és társa által 1859-ben Pesten rézbe metszve, Válogatott művei előtt és a Divatcsarnok mellett 1861-ben. — Három leány, három csók című beszélyét a bécsi Szvetovid tót lap közölte fordításban. Zoltán öcsém könyve című alatt egy igen mulattató gyermek-könyvet fejezett be 1854-ben. (Elveszett.) Ferenczy és Dánielik, M. írók I. — Pesti Napló 1851. 420. SZ. — Hölgyfutár 1854. 276. 1856. 173. 174. 1857. 116.147. 1858. 266. (Vadnai.) 1860. 41. 43. 141. sz. — M. Sajtó 1855. 45. SZ. — Arckép-Album. Pest, 1855. arck. — Nővilág 1857. 22. SZ. (Vajda János.) — Vasárn. Újság 1857. 21. sz. — Nefelejts 1859. 90. 1. 1864. (Dobrov László.) — Képes Újság 1859. 6. SZ. — Két Garasos Újság 1859. 11. SZ. — Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlék-kötet. — Győri Közlöny 1861. 18. SZ. — Zala-Somogyi Közlöny 1863. 32. SZ. — Magyarország és a Nagyvilág 1867. 44. sz. — Athenaeum 1873. — Fővárosi Lapok 1876. (Tóth Kálmán.) 1878. (Berecz Károly.) — Pécsi Figyelő 1878. 18. sz. — Török Zsigmond, Apró Fényképek. Szabadka, 1882. 15. 1. — Figyelő XIV. 1883. — Hölgyek Lapja 1884. (Ozoray.) — Ország-Világ 1884. (Balázs S.) — Kecskemét 1885. 7. sz. — P. Hirlap 1887. 140. sz. — Petrik Bibliographiája és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Aachs-Bzenszki. Budapest, 1891.