A gimnáziumot szülővárosában, Székesfehérváron végezte; 1824. október 16.-án Pannonhalmán a szent Benedek-rendbe lépett. A nyolc éves növendéki pálya végezte után 1832. augusztus 28.-án pappá szenteltetett; gimnáziumi tanár volt 1832-1836-ban Sopronban, 18361841-ben Pápán, 1841-1842-ben Pozsonyban, 1842-1848-ban Győrött, hol 1843-ban a szerzet kollégiumában könyvtárőrré, majd a bölcseletet tanuló növendékek mellé tanulmányi felügyelővé s egyszersmind a görög és magyar irodalom tanárává nevezték ki; 1848-tól 1851-ig Pannonhalmán volt tanár és tanulmányi felügyelő; 1851-1866-ig a ravazdi plébánia adminisztrátora, 1866-1878-ban a füssi jószág kormányzója, honnét a dömölki apátság perjeli tisztségére emelték. Tevékeny tagja volt az első rózsafüzéri ájtatos társulatnak. — Cikkei az Alig. Wiener Literatur Zeitungban (1866. könyvismertetés), a kalocsai Társulati Értesítőben (1874. Az őrangyal tiszteletére című imája, 1875. Öt bucsúima); írt egyházi énekeket és cikkeket a kath. lapokba. — Munkái: 1. Az élő lelki rózsafüzér és a bold. szűz Mária szeplőtelen szent szívének tisztelete. U. ott, 1844. (Névtetenül. 1867-ig hét kiadásban jelent meg; németül Bécsben 1848-tól 1854-ig négy kiadása.) — 2. Krisztus követéséről négy könyve. Győr, 1845. (Kempis Tamás után ford.) — 3 Szent keresztúti ájtatosság. Bécs, 1854. — 4. Jézus és Mária szive, üdviink két legfőbb menedéke, Pest, 1855. — 5. Jézus és Mária élete. U. ott, 1867. — Részt vett a tanuló ifjúság számára kiadott Énekes könyv szerkesztésében. — Kéziratban maradt: Csillag-korona című munkája. Ferenczy és Danielik, Magyar írók I. 220. 1. — Szöllössy Károly, Szerzetes Rendek I. 84. 1. — Scriptores Ordinis S. Benedicti 204. 1. - Munkálatok XLVI. 404., 406. 1. — Petrik Bibliogr. II. 229., 361., III. 250. 1. és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. Iczés-Kempner. Budapest, 1897.