Középiskoláit Komáromban kezdte, Pozsonyban és Pápán végezte. Ezután a pesti református teológiai akadémia növendéke lett és egyúttal magán tanítója Tóth Lőrincz (kur. nyug. tanácselnök) fiainak. Miután 1868-ban a lelkészi vizsgát letette, egy évig segédlelkész volt Pesten, mire 1869 őszén Hollandiába ment, hol az utrechti egyetemen bölcseletet és teológiát hallgatott. Innét beutazta Hollandiát, Anglia egy részét, Közép- és Észak-Németországot. Haza érkezett Komáromba, itt egy ideig magán tanítással foglalkozott; majd beiratkozott a pápai jogakadémiába s 1873-ban a jog- és államtudományi államvizsgát letette. Azután szülővárosa aljegyzővé választották, rövid idő múlva (1876.) főjegyző s 1884-ben tanácsos, 1907-ben tanácsnok és helyettes polgármester lett. Mint jeles szónokot majd minden ünnepélyes alkalomkor polgártársai őt bízzák meg érzelmeik tolmácsolásával. Beszédei közül jelentékenyebbek az ácsi honvéd-szobornál, Tisza Kálmánnak 25 éves főgondnoki jubileumán, Rudnay és Sárközy főispánok beiktatása alkalmával, az ezredéves ünnepen, Klapka György szobrának leleplezési ünnepélyén tartott beszédek (melyek mind megjelentek a Komáromi Lapokban.) A város társadalmi egyleteinek működési körében is tevékeny részt vesz. — A Komáromi Lapoknak keletkezésénél (1880.) főmunkatársa lett. azt 1884. ápr. 5-től 1885. december 25-ig Hídvégi álnév alatt szerkesztette s azóta is a főszerkesztő távollétében gyakran volt a lapnak vezére. — Munkái: 1. Huszonöt év a komáromi dalárda történetéből. Komárom, 1889. — 2. Emlék lapok. A komáromi önsegélyző egyesületnek (Népbank) 25 éves története. U. ott., 1895. Komáromi Lapok 1880—1897.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. Iczés-Kempner. Budapest, 1897.