Szülei: Kálmán János lelkész, takácsi Tormássy Julianna.
Eleinte a szülei háznál tanult; 1827-ben Pápára ment, hol 1830-ban a felsőbb osztályokba lépett; 1836-ban a szintaxisták köztanítójául alkalmazták. A tanév végével Ácsra ment akadémiai rektorul, innét a bécsi teológiai intézetbe, honnét 1840-ben haza jött és nevelő lett Baracskán (Fehér megye) a Szűcs családnál. 1841-ben Pesten letette a papi vizsgát; 1842-ben kölesdi, 1843-ban faddi, 1844-ben kecskeméti segédlelkésznek rendeltetett, honnét 1845-ben a kölesdi egyház hívta meg papjának. 1848-ban a magyar kormány által kibocsátandó magyar bankjegyek alapját képező arany és ezüst beszedésével Tolnamegye főispánja, többekkel együtt őt bízta meg ; néhány heti utazás után ékszerek és evőeszközökben igen nagy mennyiséget szedett össze, melyet a megyei hatóságnak átszolgáltatva, a megyéhez állandó választmányi tagnak választatott és mint ilyen részt vett minden jelentékenyebb tanácskozásban. 1849-ben kénytelen volt családjával együtt menekülni; később titokban hazajött, vagyona lezároltatását és személye elfogatását rendelték el; de ez az elöljáróság hosszas fáradozása után elmaradt. Mint hatásos szónok jelentékeny állást vívott ki Tolna megyében. — 1860-ban az egyházi tisztújításról írt cikke keltett nagyobb feltűnést, majd Szenczi Fördős Dávid lelkész felett mondott beszéde (Fördős, Papi Dolgozatok Gyászesetekre. Kecskemét, 1867. XIII.); 1878-tól a Protestáns Pap című szakközlöny hozott tőle több egyházi beszédet és pastoralis cikket. — Munkája : Halotti beszédek, melyek néhai ns. Konyári Kenéz Mária asszonynak, ns. Szilády Károly úr elhunyt élete párjának utolsó tisztességtételekor mondattak a kecskeméti h. v. egyházban 1845. márc. 24. Kecskemét, 1845. (Tatai András beszédével együtt.) — Kéziratban levő egyházi beszédeinek száma közel háromszázra megy. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1884. 51. Sz. — Uj .V. Athenas 196. 1. — Petrik Bibliogr. I. 268. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. Iczés-Kempner. Budapest, 1897.