Szülei: Karika Pál, református lelkész,
A nagykőrösi és pápai ev. ref. főiskolákban tanult; az orvosi tanfolyamot Pesten végezte, hol 1855-ben orvosdoktorrá avatták. Orvosi gyakorlatot Győrben, majd Téten, hova tiszteletbeli megyei főorvosi ranggal járási orvossá választatott, később ismét Győrben folytatott. 1867-ben felhívást írt a nyilvános felolvasások létesítése végett; e tárgyban írt a győri helyi lapokba is; végre dr. Kovács Pál társaságában 1869-ben meg is kezdették felolvasásaikat, melyek azonban csak rövid ideig tartottak, mire 1879-ben a győri iparos körben újra életbe léptette. 1881-ben a tüdőbetegségek szakorvosaként Budapesten telepedett le; ezen szakmával azonban közbejött megsüketülése miatt kénytelen volt felhagyni és Győrszentmártonban mint járási orvos telepedett le. — 1860-tól a győri hírlapoknak volt állandó munkatársa, számos, a közművelődés és hazai ipar előmozdítása érdekében írt cikkeivel; ezek közül: Miként emeljük iparunkat című külön nyomatban is megjelent. — Cikkei a Gyógyászatban (1863. A szénsav javalata vérhas ellen, 1866. A betegség fogalma, A levegő szénsavtartalmának kóroktani jelentősége, 1867. Adatok a vörheny gyógymódjához, 1868. Esetleges vagy erőszakos fuladási halál, 1874. Tájhonos gyomorhurut); az Orvosi Hetilapban (1865. Meningitis cerebrospinalis vagy váltóláz); az Államorvosban (1874. Egy adat a magyar királyi igazságügyminisztérium f. évi márc. 30. kelt szabályrendeletének illustratiójához, 1879. Javaslat az egészségügy rendezéséhez); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVII. 1875. Győr vidékén honos kóralakok. — Munkái: 1. A magyar orvosok és természetvizsgálók törvényjavaslata a győri és előpataki nagygyűlések megállapodásai alapján, továbbá a közegészségi tanács, a bibarmegyei orvos gyógyszerész és természettudományi egylet bizottsága... Tisza Kálmán belügyminiszter. . . részéről előterjesztett közegészségi törvényjavaslatok felhasználásával. Bpest. 1875. (Dr. Kátai Gáborral együtt.) — 2. Eucalyptus a járványos cholera leghatályosb ellenszere. U. ott, 1878. (Különnyomat a Gyógyászatból.) — 3. A malárialáz fokai s viszonya a tüdővészhez. U. ott, 1882. (Küiönny. a Gyógyászatból.) — 4. A phthisis és tuberculosis közötti viszonyról. U. ott, 1893. (Különnv. az Orvosi Hetilapból. Németül is megjelent a Wiener Medizinische Presseben.) — Szerkesztette a Győri Lapok cz. társadalmi, közművelődési és ismeretterjesztő közlönyt 1879. jan. 1-től dec. 3l-ig 105 számot és a Hazánk című politikai s vegyes tartalmú hetilapot 1880. márc. 24-től dec. 22-ig szintén Győrben, mely lapnak az év első negyedében is főmunkatársa volt. Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. Iczés-Kempner. Budapest, 1897.