Szülei: Kenessey Zsigmond Fehér megye táblabírája, Bay Anna.
Nős, felesége 1. Sziklay Franciska. 2. Justh Ilona.
Iskoláit Székesfehérvárt, Pesten, majd 1838-tól a Pápai Református Kollégiumba végezte. Az ügyvédi vizsga letételét követően, szülei kívánságára vármegyéje szolgálatába lépett, Fejér megye aljegyzője lett. 1848-ban István főherceg nádor felszólítására mint a fehérvármegyei önkéntes csapat, tagja a csatatérre vonult. A szabadságharc befejezése után birtokára tért vissza s gazdálkodott; ismereteit a német és az angol szakirodalommal is gyarapította. 1865-ben Fehér vármegye alispáni hivatala elfoglalására szólíttatott fel, melyre 1867-ben újból megválasztották. 1868-ban Gorove István a földművelési minisztériumba hívta meg osztálytanácsosnak. Emlékezetessé tette működését azzal, hogy a kultúrmérnökség létesítése mellett ő szállott síkra munkájával. Betegeskedése miatt kilépett az államszolgálatból, mely alkalomból kiváló szolgálatai elismeréséül a miniszteri tanácsosi rangra emeltetett és a vaskorona rendet kapta. Kápolnásnyéki mintaszerűen kezelt birtokán gazdálkodott. Fehér vármegye közgazdasági előadója s gazdasági egyesületének alelnöke volt. — Cikkei a Pesti Hírlapban (1841. 25. sz. Pillanat fenyítékünkre), a Regélő Pesti Divatlapban (1842. franciából ford.), a Honderűben (1843—44. beszélyek). a Vasárnapi Újságban (1856. A kis birtokosok jóllétének előmozdításáról, 15 arany pályadíjat nyert mű), a Gazdasági Lapokban (1856. Cenk és vidéke gazdasági tekintetben, Hazai adatok a bivicről, 1858., 1860., 1862.. 1864. A fekete málvavirág termesztéséről. 1866. A martonvásári gazdaság leírása, 1868. Kendertermelésünk ügyéhez, 1869. A vesztegintézetek szervezése sat.. 1873. A rozsdáról, 1874. A gazdasági cselédek állandósításáról sat.), a Falusi Gazdában (1856, Trágyáról, 1857. Neveljünk gyümölcsfákat, Az állatbiztosításról. 1858. A belterjességről, A répamívelésről, Minimumféle sat., 1861. Egy kis alap az ínség enyhítéséhez, 1865., 1868. A fehérmegyei gazdasági egylet ügyében. 1874. Tanuljunk a bolgároktól), a Vahot Imre nagy Naptárában (1856. Igénytelen fejtegetése ezen pályafeladatnak : Adassék elő rövideden és értelmesen több oly fő mód és eszköz, mik által a magyarországi kisebb földbirtokosok gazdasági, különösen földmívelési állapotát, érdekeit és ez által anyagi jobblétét előmozdítani, emelni lehetne, 12 arany pályadíjat nyert), a Pesti Naplóban (1856. 251. sz. Biztosítsuk vagyonunkat a jégkár ellen), a M. Sajtóban (1857. 108. sz. A gazdasági kiállításról), a Délibáb képes Naptárban (1857. Igénytelen nézetek a sor- és szórtvetés fölött), a M. Gazdában (1859. Az ugar kezeléséről, 1860—61. A szarvasmarhabiztosításról), a Kertész Gazdában (1869. Nézetek a hazai halászat ügyében, Káros-e a méhtartás a szőlőkben ?, 1871. Az érdiószegi vinczellérképezde), a Képes Újságban (1860. 11. sz. Óvszer a marhavész ellen), a Borászati Füzetekben (1869. A londoni borkiállítás ügyében), az Egyes, Közleményekben (1873. A gazdasági cselédek állandósításáról), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. A földmívelési szakértelem szükséges volta, 1874. Az ausztráliai búza ügyében sat.), a Földmív. Érdekeinkben (1873— 1874. A festő-csülleng ügyében, A gazdasági szakértelem terjedése Angliában, A Tiszavölgy birtokosaihoz, A margitszigeti magnemesítő telep sat.); az Erdélyi Gazdának is munkatársa volt. — Munkái: I. Miként gazdálkodjunk P vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról. A magyar földmívesek számára. Koszorúzott pályamunka. Pest, 1857. —.2. Egy két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. U. ott, 1857. — 3 A szántóvető aranyszabályai. Rövid utasítás a kis gazdák számára. A magyar gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka. U. ott, 1858. (2 kiadás. U. ott, 1859.) — 4. Mezőgazdasági munkaerő- calamitás. U. ott, 1868. — 5. Viszhang a <Hazánk» cz, politikai lapban megjelent: Hogy segítsen magán a szegény ember? czikkre. Székes-Fehérvár, 1868. — 6. Nézetek a hazai halászat ügyében. U. ott, 1869. — 7. A népbankokról. U. ott, 1869. (A «Corvina» kiadványa.) — 8. A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Bpest. 1873. — 9. Gazdasági cselédeink állandósításáról. U- °tt, 1874. — 10. A búza vetőmag nemesítéséről. U. ott. 1874. — II. Az iskolai takarékpénztárak. U. ott, 1875. — 12. A nemes fűz müvelése. Utasítás ültetvények alakítása és gondozására. Noethlichs J. L. után saját jegyzeteivel bővítve. U. ott, 1876. — 13. A culturmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. U. ott, 1878. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.) — 14. A magyar gazdák Székesfehérváron 1879. jún. 3—5. napján tartott 2. orsz. értekezletén tárgyalt első kérdése sat. U. ott, 1879. — 15. Néhány szó a rajnai hajózásról U. ott. 1890. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.) — Kéziratban : Olasz bosszú, vígj. 1 felv., Seribe. Delustre és Dernoyer után ford. — Szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. jan. 3-tól ápr. 30-ig.Síinnyei Könyvészete. — Közügy (Gyöngyös) 1880. 28. sz. (Kovách László). — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Kiszlingstein Könyvészete. — Pallas Nagy Lexikona X. 381. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. Kende-Kozocsa. Budapest, 1899. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 1913. 56. évf. 28. sz. p.442.