Szülei: Nemesapáti Kiss Sámuel, evangélikus lelkész-író, Edvi Illés Eszter.
Középiskoláit a soproni ág. ev. líceumban végezte. Atyja óhajtására ő is a papi pályára készült és teológiai tanulmányait a pesti egyesült teológiai intézetben hallgatta. 1861ben lelkésszé avattatott és atyja mellett segédlelkész volt. Atyja 1862-ben elhalván, a szilsárkányi ev. község őt választotta lelkésznek. De a lelkészi hivatallal nem tudott kibékülni; azért 1867-ben arról lemondott és a pápai jogakadémiára iratkozott be. 1872-ben nyert ügyvédi oklevelet és utána Csornán ügyvédeskedett. — Cikkei neve s álnév alatt, (legtöbbször az Apáthi nevet használta) a Vasárnapi Újságban (1860. Régi római polgárok jellemvonásai, Vázlatok Olaszországból. 52. sz. Adatok Petőfi halálához, 1861. A végzet útjai, Régi római polgárok jellemvonásai, 1862. Az új görögök, 1863. A kínpad alkalmazása, i864. A mikroskop története, Vérbosszú a Sahara pusztában, A nevelés köréből, 1865. Látogatások az északamerikai egyesült államok elnökénél, 1866. Az aqua tofana, A fák életkora. Az emberi nem kora, 1867. Iparműkiállítások, jelentőségük és jövőjük, Egy sziget a Csöndes tengeren, 186«. A pálinka mint ellenméreg, A szeszes italokról. Az aether és Chloroform hatása. Spanyolország és a spanyolok, 1869. A fekete kabinetek, 1870. A tépés, 1871. Indovinelle, Utazások és kalandok a léghajón, A hal mint tápszer, A sörről, 1872. Milyen a föld belseje, A fűtött szobák hőmérsékletéről. 1874. A vénasszonyok nyara, 1875. A jég mint kereskedelmi cikk. A karneval Olaszországban, A vaskályha fűtésről, 1876. Karácsonyi ünnepek és szokások, 1878. Az Aja Szófia Konstantinápolyban); a Családi Körben (1862. Erzsébet Anglia királynéja, 1866. Beethoven életéből. 1867. A szemekről, 1868. Egy női szív, 1869. Képek a gyermekszobából, Képek az állatvilágból, 1870, Családi élet a franciáknál. A légy, 1871. A nők és az általános szavazatjog, 1872. Női szívek. Képek és vázlatok Chinából, Mi okozza a földrengéseket és vulkánkitöréseket, Karácsonyi képek, 1878. Bismarck hercegné, Sylvester éjjelén, 1874. A süketnéma a családban. Álom és alvás, 1875. A csók története. Az első viszály, Egy fényes pálya sötét kezdete); a Fővárosi Lapokban. (1864. Ápril 11-ike 1814 és 1860ban. A nagy császár anyja, Jelenet a Balniai barlangban, Szellemi ragály, Oroszország első költője, A fényűzés, 1865. Hackländer, Az irodalom és művészet XIV. Lajos alatt, Az arcfestés története. A svajczi dalárünnepélyek. 1H66. A franczia socialisták, 1867. Londoni képek, Rousseau, 1868. Sardinia Maintenonja. A mult század társadalmából, A Borgiák, 1869. Angol sport és sportsman, Renan. 1870. A léghajózásról. 1871. Egy karneval. Egy anya. 1872. Az újabb francia történetírók, Rossini és az olasz alkirály ; 1873. Mozart Constancea, Három híres francia nő, 1874. Byron mint atya, Rendalapítások mániája, Vígjáték a Palais-Royalban, 1875, Párbajvívó nők, Sampierra sat.) ; a M. Ember Könyvtárában (IV. 1863. Vázlatok északi Grönlandból); a Regélőben (1866 — 68. eib. ford.) ; a Tarka Világban (1869. Az inquisitio kézikönyve, A kondor keselyű s ford. czikkek); az Uj Re gélőben (1871. ford.); írt még a Honba, Napkeletbe, Jogtudományi Közlönybe s néhány vidéki lapba. Szinnyei Repertóriuma. Történelem II. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. Kende-Kozocsa. Budapest, 1899.