A gimnázium nyelvtani négy osztályát Pápán, a többieket Veszprémben végezte. 1837. szeptember 19.-én mint piarista-növendék Trencsénbe küldetett, hogy magát a tanári pályára kiképezze. 1838-ban a debreceni katolikus gimnáziumban működött mint újonctanár. 1840-ben a bölcseleti tanfolyamok bevégzésére a rend kormánya a kolozsvári királyi líceumba küldte. 1842-1845-ig Nyitrán és Szentgyörgyön teológiát hallgatott; 1846. augusztus 6.-án miséspappá szenteltetett föl és Kalocsán, Sátoraljaújhelyen, Kolozsvárt, Nagykárolyban és Máramarosszigeten gimnáziumi igazgató-tanár és házfőnök volt. — Rendes munkatársa volt a Világ, Hírnök és a Budapesti Híradó című politikai lapoknak ; legtöbb cikke jegyek alatt vagy Vajti álnévvel jelent meg; programmértekezései a nagykárolyi algimnázium Évkönyvében (1855. Földtani nézetek, Tojáskövület, 1856. Igénytelen nézetek a magyarnyelv kezelése körül tanodáinkban), a nagykanizsai r. katolikus gimnázium Értesítőjében (1865. könyvism., 1866. Alkalmi beszéd és emlékvers a nagykanizsai gimnázium százados évfordulójakor, 1868. A tanintézet állapota, 1869. Tanintézetünk kül- és belviszonyára vonatkozó újabb mozzanatok.) — Munkái: 1. Népszerű ásványtan, kapcsolatban a gazdászat- s iparüzlettel, az új tantervezet nyomán algimnáziumok, rendezettebb népiskolák s iparostanoncok használatára szerkeszté. Kolozsvár, 1854. (Ism. Pesti Napló 78. sz.) — 2. Magyar verstan s a felolvasás és szavalat alapszabályai. Nagy-Károly, 1856. — Szerkesztette az általa alapított Dugonics-társaság Minerva című közlönyét 1842-ben Nyitrán. Ferenczy és Danielik , M. írók I. 206. 1. — Szinnyei Könyvészete. — Petrik Ribliogr.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900.