Szülei: Láng Mór porcelángyár alapítója,
Nős felesége Horváth Emília Julianna.
Gyermekei: Boldizsár 1877. Mihály 1882.
A gimnáziumot a pesti kegyesrendieknél (piaristáknál) végezte. Az érettségi vizsga, letétele után 1866-ban atyja Párizsba küldötte, hol félév alatt elsajátította a francia nyelvet, az angolt már előbb tanulta. Az I. évi jogot a pesti egyetemen, a II.-t Berlinben, a III.-t és IV.-t ismét Budapesten hallgatta. 1873-ban újra kiment Berlinbe, hogy a történelmi tudományok terén is kellő alaposságot szerezzen; onnét Olaszországba utazott, hol kilenc hónapot töltött. Hazatérve, a jogi szigorlatok után 1877-ben a nemzetgazdaság magántanára lett a budapesti egyetemen. 1877-től az Ellenőr munkatársa volt, 1881. december 15.-től mint lapvezér annak szerkesztője is. 1882. augusztus 31.-én, mikor az Ellenőr a Honnal egyesült, a kettőből alakult új lapnak, a Nemzetnek, lett munkatársa. 1878-ban a szakcsi kerületben választották meg képviselővé szabadelvű párti programmal; 1881-ben Pápa városa választotta meg képviselővé (s 1896-ig e kerületet képviselte), 1897 óta Nagybánya képviselője; első beszédét 1879. február 21.-én tartotta azon évi költségvetés általános tárgyalása során ; 1882-ben a budapesti egyetemen a statisztika rendes tanárának neveztetett ki; egyszersmind a nemzetgazdaság, pénzügytan és pénzügyijogjogosított tanára; 1884-85-ben a jogi karnak dékánja volt. 1883. május 17.-én a magyar tudományos akadémia levelező tagjának választotta (1892. május 5.-én rendes tag, 1893-ban a nemzetgazdasági bizottság elnöke lett.) Az 1885-ben alakult nemzetközi statisztikai hivatalnak is tagja. 1889-ben pénzügyminiszteri államtitkárrá neveztetett ki. Az 1892-ben valutatörvények s a conversióra vonatkozó tárgyalások körül szerzett érdemeiért a Lipótrend középkeresztjét nyerte. 1893-ban megvált a pénzügyminisztériumtól és újból elfoglalta egyetemi tanszékét. 1894-ben megalapította a magyar közgazdasági társaságot, mely szintén elnökévé választotta.
E mellett különösen az utolsó években tevékeny részt vett a képviselőház vitáiban és a quotabizottság tagja is volt. 1896-ban a képviselőház egyik alelnöke lett, mely minőségében bizottsági tagságra nem vállalkozott többé, s csak a felirati bizottság tagjai sorában foglal helyet. 1894-ben a VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai csoport elnöke volt. 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-esen viszont igen, Debrecenben III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapártszíneiben. 1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902–1903-ban, Széll Kálmán kormányában kereskedelemügyi miniszter, 1911–1912-ben a magyar delegáció elnöke volt. 1911. július 28-án magyar nemességet, bárói címet, családi címert valamint a "csanakfalvi" nemesi előnevet adományozta neki I. Ferenc József magyar király.— Cikkei a Fővárosi Lapokban (1869. Berlini levelek, A berlini kávéházakról, 1871. Julius Caesar), a Figyelőben (1871. Az európai erkölcsök története Augusztustól Nagy Károlyig, Buckle és műve, 1872. Buckle és Lecky, Szerdahelyi Kálmán, A «magyar Moliére» könyvism. 1874.Irodalmi merénylet, Kákái Aranyos és könyvism.); külföldi utazása alatt, különösen Olaszországból leveleket írt a Honba és az Ellenőrbe (1875—76); a Nemzetg. Szemlében (1877. A kettős valutáról, Az ezüst készletről és annak megoszlásáról, A magyar iparélet történeti fejlődése, Az osztrák-magyar nemzetgazdák második Kongresszusa, 1878. A védvám és a történelem, 1880. A magyar és osztrák államháztartás 1868tól 1877-ig, 1881. Az értékelmélet az újabb angol felfogás szerint, Társadalmi deficit, 1889. A munkások biztosítása baleset ellen Ausztriában, 1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt, Magyarország adóstatisztikája 1891-ről, Adatok az 1891. évi adóstatisztikához); az Ellenőrben (1879. 256. sz. Eötvös József), a Nemzetben (1883. ifj. Széchenyi Imre gróf «Amerikai levelei» ellen írt két agrárpolitikai cikke, 1885. 354. sz. Az académiáról sat.); a Budapesti Szemlében (XII. 1876. könyvism., XIV. 1877. A spekulatióról, 1885. Magyarország népmozgalma 1880 —1883., 1895. A nemzetiségek aránya Ausztriában); a Közgazdasági Szemlében (1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt.) Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. — Munkái: 1. Erő és anyag. Tapasztalati természetből szerzett tanulmányok. Büchner Lajos után ford. Lipcse, 1870. (2. kiadás. Ugyanott, 1875.) 2. Nöudvarlás. Eredeti vígj. 1 felv. Pest, 1871. (Nemzeti Színház Könyvtára 20.) — 2. Ilda. Szomorújáték 3 felv. Bpest, 1875. — 4. Cartel és a magyar forgalom önállósága. U. ott, 1875. (Névtelenül.) — 5. Buckle H.Tamás, Anglia művelődésének története. Magyarul kiadták : Beksics Gusztáv ... Láng Lajos ... U. ott, 1878 —1882. Nyolcz kötet (Egy részét fordította.) — 6. Pénzügytan. A m. tudom. akadémia megbízásából Leroy-Beaulieu után ford. U. ott, 1879—81. Négy kötet. — I.A. társadalmi deficit. Függelékül egy nyilt levél nógrádi Szontagh Páltól és szerző válasza: Az érkező és távozó Magyarország. U. ott, 1881. — 8. A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877. U. ott, 188L (Értekezések a társadalmi tudományok köréből VI. 9. Németül : U. ott. 1881. Francziául. Páris, 1881.). — 9. A közgazdaság tudomány rendszere. I. A közgazdaság elmélete. U. ott, 1882. — 10. Minimum és homestead. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből. I 7.). — 11. Minimum és majorátus. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és stat. köréből. II. 1.). — 12. Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-1880. U. ott, 1884. (Értek, a nemzetg. és stat. köréből II. 4. Ism. Nemzetgazdasági Szemle.) — 13. Magyarországstatisztikája. Keleti Károly és Jekelfalusy József közreműködésével szerkeszti ... U. ott, 1884—87. Két kötet. (I. Irta a Bevezetést 1 — 28. 1. és a Mozgó népesség cz. részt 310—491. 1. Németül: U. ott, 1885.). — 14. A népoktatás hazánkban 1869—1884. II. ott, 1884. (Értekezések a társad, tud. köréből VIII. 7.). — 15. Emlékbeszéd dr. Kőnek Sándor felett. Bpest, 1886. (Emlékbeszédek III. 9.). 16. A közgazdasági adózás alapelvei Ricardo Dávidtól, ford. U. ott, 1887. (Nemzetgazdasági írók Tára 5.). — 17. Magyarországnépmozgalma. 1880—85. Budapest, 1888. (Értekezések a társad, tudom, köréből IX. 9.). — 18. A középoktatás hazánkban 1867—1886. U. ott. 1891. (Értekezések a társad, tudom, köréből IX. 3.). — 19. Dékáni beszéd a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 1893—1894. tanévének 1893. október 15. tartott ünnepélyes megnyitásakor. Ugyanott, 1893. — 20. Emlékbeszéd Grünwald Béla lev. tagról. U. ott, 1895. (Emlékbeszédek VIII. 8.). — 21. Beszéd, mondta Nagybányán 18W, okt. 18. Nagybánya, 1896, — 22. Javaslat a quóta megállapítására. Bpest, 1897. - 23. A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában. U. ott, 1898. — Szerkesztette a Nemzetet 1882. szept. 1-től 1883. jan. 13-ig Budapesten. — Kéziratban: Első pátiens c. bohózat és Ibolyacsokor cz. vígjáték (előadták 1867 körül a Molnár György budai lánczhidfő melletti színházában.) — Levelei Kertbeny Károlyhoz, Berlin, 1874. jan. 24., 27., márc. 26. (a m. n. múzeumban.) Magyarország és a Nagyvilág 1882. 53. sz. arck. — Petrik Könyvészete. — M. Könyvészet 1886—88.. 1893., 1895.. 1897— <18. — ,)/. Nép 1888. 7. sz. arck. — lasarnapi Újság 1889. 18. sz. arck., 1894. 35. sz. arck., 1897. 42. sz. arck. — Kiszlingstein Könyvészete. — Vécsey Tamás, A budapesti k. m. tudományegyetem jog- és államtudományi karának ismertetése 1667—1896. Bpest, 1896. 9.. 14., 17. 1. — Budapesti Hirlap 1897. 278. sz.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900.