A gimnáziumot Besztercebányán, Rimaszombaton, Selmecbányán és Pápán, a jogot pedig a pozsonyi akadémián végezte. 1869-ben Turóc vármegyében a mosóczinói járás alszolgabírája lett. 1872-ben a turócszentmártoni királyi törvényszék jegyzőjévé neveztetett ki, a hol ezen törvényszéknek feloszlatásáig működött. Ezután a turócszentmárton-blatnicai járás főszolgabírájává választatott meg és 1893-ban Rakovszky István jelenlegi főszámszéki elnök után a szucsányi kerület megválasztotta képviselőjévé. A képviselőház egyik jegyzője, az igazságügyi bizottság tagja volt. Ritkán szerepelt a képviselőházban, de ha a Felvidék érdekei forogtak kockán, felszólalt; legutóbb viharos összeütközése volt a néppárttal, melyet nyílt ülésen a panszlávizmussal való szövetkezéssel vádolt. A felvidéki kultúregyesület érdekeit mindig szívén viselte s a turócszentmártoni magyar műkedvelő társaságnak egyik megalapítója volt. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Felvidéki Híradó 1897. 17. Sz. — Budapesti Hírlap 1897. 110. sz. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 287. lap és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900.