Szülei: Leszlauer Áron, Blau Leonóra.
Győrött a reáliskolában, gimnáziumban és kereskedelmi iskolában tanult, majd a pápai ev. ref. kollégiumban maturált. A jogot a győri akadémián hallgatta, hol különösen a közgazdasági szak keltette fel érdeklődését. 1875-ben Leszlauer családi nevét Leszlényire változtatta. 1879-ben a pesti egyetemen politikai, 1881-ben pedig jogi doktorrá avatták. 1882-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1896-ban mint gyakorló ügyvéd Budapesten telepedett le. Győri tartózkodása alatt mint gyorsíró működött és a város közgyűléseiről olyan tudósítást hozott, mint az országgyűlési napló. 1872. május 12.-én megalakította a győri gyorsíró klubbot, mely 1874. augusztus 2.-án alakult át gyorsíró körré, melynek előbb titkára, utóbb elnöke volt. 1874-ben megindította a Győri gyorsíró Közlönyt; 1875-ben letette a tanári vizsgát a gyorsírászatból; ezen évben a soproni, 1876-ban az iglói gyorsíró körök dísztagul választották. Munkatársa volt a drezdai gyorsírászati Correspondenz-blattnak, hol ismertette a magyar szakirodalmat. A finn gyorsíráshoz is hozzájárult, támogatta a Lears Nevviust technikai kérdésekben. A sport több nemét is űzi; így okleveles mesterlövő; a kertészeti szakban nemcsak a Kertészeti Lapok munkatársa, hanem révfalui nyaralójában próbálkozik «az örök tavasz kertjét» létesíteni. — A Honnak és a Fővárosi Lapoknak volt levelezője (1872.); a Győri Figyelőnek (1874.) és a Győri Közlönynek (1876.) belmunkatársa; mint győri ügyvéd a Jogba írt. — Cikke a Győri Közlönyben (1880. 30. Újabb adatok a finn gyorsírás történetéhez).— Munkái : 1. Néhány szó a győri gyorsírókor rendszer-fejlesztő szakosztályához, vagy hogyan kell a Gabelsberger-Markovits rendszert javítani ? Győr, 1875. — 2. Ars Tironia, vagy a római Tachygraphia rövid ismertetése. Gyorsírás-régészeti tanulmány. Ugyanott, 1875. — 3. A fonografia tankönyve. I. rész. A magyar szépírás. U. ott, 1875. — 4. A Győri gyorsírók Közlönye. U. ott, 1874. szept. -1877. — 5. Balogh Endre. Életrajz. U. ott, 1875. — 6. Positiv javaslatok. U. ott, 1875. — 7. A köznyelv (Weltsprache) a gyorsírászat szempontjából. U. ott, 1875. — 8. A magyar gyorsírás elmélete. U. ott, 1877. (Az 1 — 8. sz. munkák kőnyomatban jelentek meg.) — 9. Emlékezettan és gyorsírás. (Mnemotechnie und Stenographie.) U. ott, 1879. — 10. A fizetési meghagyásról szóló törvény módosításának terve. Bpest, 1897. — Kézirati munkája a m. n. múzeumban : Az ó-kori zsidók kereskedelme, 4rét 32 levél. Kazinczy Zoltán, A gyorsírás fejlődésének és irodalmának rövid vázlata. Györ, 1876. 21., 26., 27., 29., 30., 31. 1. — Gopcsa László, A magyar gyorsírás története. Bpest, 1893. 103., 107. 111. 1. —Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1893. 148. 1. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900.