Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, a bölcseletieket Pápán a református kollégiumban, a teológiát pedig a pozsonyi evangélikus líceumban. A hitjelölti szigorlat után másfél évig magán szorgalom útján főleg a klasszika-filológiával foglalkozott; azután külföldre ment és a lipcsei egyetemen Hermann G., Haupt, Klotz, Westermann filológusoknak, valamint Wiener exegetának előadásait hallgatta. Ugyanott a hungaricumokban gazdag Pölitz-féle könyvtár alkalmat szolgáltatott neki a hazai történelem kútforrásainak tanulmányozására. Lipcséből Göttingába ment, hol teológiai tanulmányait Gieseler, Köllner, Lücke és Reicher, a fhilológiát pedig Leutsch és Schneidewien vezetése alatt folytatta. Tanári pályára készülvén, a tanítás művészetét szemléletileg óhajtotta elsajátítani; e célból a Lipcsében mintaszerűleg vezetett Thomasschuleban szorgalmasan hospitált; legtöbbet azonban e téren Ranke Károly gimnáziumi igazgatóval előbb Göttingában, utóbb Berlinben folytatott érintkezésének köszönhetett. Hazájába visszatérve a pozsonyi líceum felsőbb osztályaiban, egyelőre fizetés nélkül, a görög nyelvet oly sikerrel tanította, hogy a pozsonyi egyház őt 1843. április 3.-án rendkívüli tanári címmel ruházta fel, mellyel azonban fizetés nem járt; 1845. június 13.-án pedig rendkívüli tanárnak és egyúttal második könyvtárnoknak választotta 300 ezüst forint évi díjjal. Ugyanez évben a protestáns iskolák számára megállapítandó tanterv érdekében Zay-Ugróczon tartott tanárgyűlésben tevékeny részt vett. 1852. szeptember 5.-én a pozsonyi egyház rendes tanárnak választotta meg; 1861-1868-ban a líceum igazgatója volt. 1859. december 16.-án a magyar tudományos akadémia levelező tagjává választotta. (1861. január 28.-án Szenczi Molnár Albert magyar nyelvészről székfoglaló értekezésének töredékeit a titkár olvasta fel; ezek azonban nem jelentek meg.) A tanári pályáról, melynek hűséges betöltését koronként kínos betegsége következtében csakis törhetetlen lelki erejével párosult tántoríthatatlan kötelesség-érzete tette lehetővé, végre 1880. augusztusában kénytelen volt lemondani. — Programmértekezései a pozsonyi ág. ev. líceum Értesítőjében (1854. Szabó István magyar Homerosa, 1862. Szenczi Molnár Alberthez 1608—1610 írt 12 levél, 1865, Német Sándor tanár életirata, 1867. Egyháztörténeti közlemények: Töredékek a legrégibb anyakönyvekből; fiatal lelkészeket és főpaptársaikat beiktató szuperintendensek feljegyzései 1610—1710.); a Sárospataki Füzetekben (1861. Duae epistolae), a Győri Tört. és Rég. Füzetekben (II. 1863. Levelestár 1619—1644., Gr. Széchenyi István levele egy pesti barátjához, Esztergomi érsekek magyar levelei, Lippay György esztergomi érsek magyar levelei 1644—1683., III. 1865. Gr. Pálffy Miklós levele gr. Erdődy Györgyhöz a nagyszombati csatáról 1704., Gr. Pálffy Miklós a Rákóczypártiak mozgalmairól tudósítja a Varasdon lakó Erdődy Györgyöt, Bécs, 1705. febr. 25.) — Munkái: 1. Hellen nyelvtan elemei. Pozsony, 1842. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1853. Ism. P. Napló 1028., 1065. sz.) — 2. Hellen olvasókönyv magyarázó szótárral. U. ott, 1844. Két rész. — 3. Buda városának törvénykönyve 1244 — 1421. Ofner Stadtrecht. Erläutert und herausgegeben von Andreas Michnay und . . . U. ott, 1845. (A szerzők az ó-német szöveget magyar címmel és előszóval látták el; végül pedig kimerítő ó-német szótárt toldottak hozzá. Ism. Budapesti Híradó 1846. 418. sz. Az eredeti codex a pozsonyi ág. ev. lýceum könyvtárában van.) — 4. Hellen gyakorlókönyv. U. ott, 1854. — 5. Johann Pogner's Verzeichniss über den Bau der evang. Kirche in Pressburg 1636—1683, und Johann Liebergott's Tagebuch von den Verfolgungen der evang. Bibliothek mit Urkunden herausgegeben. U. ott, 1861. (Annales Evangelicorum in Hungaria I.) — 6. Mieae historico-chronologicae evangelico-pannonicae oxiaypatpixâi? collectae et adumbratae opella Johannis Burii laureaţi poetae ... anno vero Christi 1685 et in sequentibus in ordine redigi coeptae. Ex autographc Posoniensi. U. ott, 1864. Ponorí Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai. Pozsony, 1846. 122. 1. — Danielik József, Magyar írók. Pest, 1858. II. 178. 1. — Harmath Károly. A pozsonyi evang. lyceumi könyvtár régi nyomtatványainak és kéziratgyűjteményének ismertetése. Pozsony, 1879. Budapesti Szemle XII. 1861. 370. 1. — Protestáns Egyh. és Iskolai Lap 1884. 42. szám — M. Akadémiai Almanach 1888. 334. 1. — Petrik Bibliogr. — Hlarkusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lýceum története. Pozsony, 1896. 666. l. és. gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900.