Nős, felesége Pfeiffer Irma.
Katonai tanulmányait 1864-1868-ig a kőszegi katonai reáliskolában, 1868-1869-ben az olmüczi tüzérségi iskola 1. évfolyamát, 1869-1871-ig a morva-fehértemplomi műszaki iskolát, a 2. és 3. évfolyamát 1871-1875-ben a bécsi hadmérnöki akadémiában végezte s onnét 1875-ben mint hadnagy a 2. hadmérnöki ezredhez soroztatott be; ugyanott 1878-ban főhadnagy, 1885-ben pedig százados lett és csapatszolgálatot teljesített. 1886. szept. 16. áthelyezték a honvédséghez és tanári minőségben a Ludovika akadémiába osztatott be, hol a tisztképző s egy évig a felsőbb tiszti és törzstiszti tanfolyamon tanított. 1890. októberében áthelyeztetett a 18. honvéd gyalogezredhez, hol a 3. zászlóalj parancsnokságát vette át. 1892-ben őrnaggyá s 1896-ban alezredessé lépett elő. 1898. augusztusában a 18. honvéd gyalogezred parancsnokává neveztetett ki s 1899. májusában ezredessé lépett elő. A katonai érdemrend tulajdonosa. 1901-ben pedig Nyitrára került dandárparancsnoknak. 1905-ben mint tábornok a honvédelmi minisztériumban csoportfőnünk lett, 1907-ben kassai honvédkerületi parancsnok. 1909-től a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka. 1912-ben vonult nyugalomba. Azóta Sopronban lakott. Tulajdonosa a Lipót- rendnek, a III. oszt. vaskoronarendnek és még sok egyéb kitüntetésnek. Sopronban élénk részt vett a közügyek intézésében. A városi törvény- hatósági bizottságnak örökös tagja, a soproni nemzeti egység pártjának pedig díszelnöke volt.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich-Loysch. Budapest, 1900. Budapesti Hírlap. 1934. 54. évf. 19. sz. 7. p.