A gimnáziumot Sopronban és Pápán, a bölcseletet Győrött jó barátjával Deák Ferenccel végezte be ; mint jurátus Pesten a királyi táblánál volt alkalmazva ; utóbb Kővágóörsön Kerkápoly István ügyvéd és később alispán helyét töltötte be. 1823-ban már Zala megye egyik vezérférfia volt. Majd 40 évig volt több előkelő család ügyvédje, évtizedekig a zalai ág. ev. egyházmegyének, azután haláláig a kővágóörsi evangélikus gyülekezetnek felügyelője. A szabadságharcba fiát küldte ; a szabadságharc után pedig menhelyet adott Deák Ferencnek és több előkelő menekültnek: A klasszikus nyelveket beszélte. Beutazta Magyarországot és pénzt gyűjtött a Kővágóörsön általa fölállított négy osztályú algimnáziumra, mely azonban csakhamar megszűnt, de épülete még ma is fennáll. Meghalt 1884. augusztus 7.-én. Koporsója felett augusztus 10.-én Horváth Sándor esperes és volt képviselő mondott. gyászbeszédet. — Cikkei az Athenaeumban (1841. II. A becstelenitésről, 1842. I. Az özvegyjogról); a Vasárnapi Újságban (1869.Csobáncz. Hegyesd, Szentgyörgy vára a Balaton vidékén, Szigliget, négy régi vár a Balaton vidékén). Pesti Napló 1884. 233. SZ. — Vasárnapi Ujság 1884. sz. (Nekr.).
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Löbl-Minnich. Budapest, 1902.