Szülei: Nagy Mihály, Nyirő Zsuzsanna.
Nős, felesége Stetter Borbála.
Tanult Pozsonyban, majd a pápai ev. ref. kollégiumban, hol az algimnázium végeztével a tanítóképző intézetbe iratkozott be. Azonban szüleinek időközben történt elszegényedése miatt a képzőt el kellett hagynia s több évig segédtanítóskodott a komáromi ref. egyház területén : Csúzon, Deákiban, Madaron és Zsigárdon. 1890-ben tanítói oklevelét megszerezte, azután Csehibe a ref. iskolához választották meg rendes tanítónak, honnét a közoktatási minisztérium az 1896-ban Magyarrégen (Maros-Torda megye) községben szervezett iskolához kinevezte. 1906-tól a nagykanizsai állami iskolánál tanított, itt saját kérelmére nyugdíjazták 1922-ben. Tagja volt az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaságnak, a Nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek és kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaságnak. — Tárcacikkeket, társadalmi, tanügyi, humorisztikus cikkeket és költeményeket írt a Komárommegyei Közlönybe, majd az Érsekújvár és a Budapest hozott tőle gyakran dolgozatokat; 1897 óta a marosvásárhelyi Székely Lapokba ír, melynek huzamos ideig belmunkatársa is volt; állandó munkatársa a Székely Tanügynek és Ref. Tanítók Lapjának; írt még a következő lapokba: Komáromi Lapok, Barsi Ellenőr, Székesfehérvár és Vidéke, Székelység, Néptanítók Lapja, Tanügy, Magyar Szó, Székely-Udvarhely, Csiki Lapok és Képes Családi Lapok, mely cikkek összegyűjtve 7—8 kötetet tennének ki. — Munkái: 1. Múlt idők. Marosvásárhely, 1894. — 2. Versek. U. ott, 1900. — 3. Újabb versek. Ugyanott, 1902. — Alapította és szerkesztette a Régenvidék című hetilapot 1899. febr. 1-től jún. 1-ig Szászrégenben és az ugyanott, megjelenő Marosvölgy felelős szerkesztője volt 1902. aug. 15-től 1903. jan. 20-ig. — Álnevei és jegyei : Sirály Lajos, Csehi Püspök, —gy — s és §. Önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. Mircse-Oszvaldt. Budapest, 1903.