Szülei: Pap Ferenc református lelkész, Csóka Teréz.
A középiskolákat a pozsonyi ág. ev. líceumban és a pápai ev. ref. kollégiumban. a jogi tanfolyamot pedig ugyancsak Pápán és a budapesti egyetemen végezte, azután Pápán a királyi közjegyző mellett joggyakorlaton volt. A magyar királyi honvédséghez az 59. zászlóaljba besorozták, 1876-ban a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamába rendeltetett be, majd pedig honvéd hadbíró gyakornok lett a szegedi honvédkerületben. 1878-ban hadnagy hadbíró, 1881-ben főhadnagy, 1884-ben százados, 1889-ben őrnagy, 1893-ban alezredes és 1899-ben ezredes hadbíró lett; a szegedi, kolozsvári, budapesti és székesfehérvári honvéd-, illetőleg csendőrkerületeknél működött, közben ismételve be volt osztva a honvédminisztériumba. Ez idő szerint a magyar királyi honvéd főparancsnokság igazságügyi előadója s egyszersmind ülnök és előadó a honvéd főtörvényszéknél. Többször részesült legfelsőbb kitüntetésben. Tulajdonosa volt a harmadosztályú vaskoronarend és a Lipótrend lovagkeresztjének, a Ferenc József rend középkeresztjének és a kormányzói bronzéremnek. Kamocsa nagyközség képviselütestülete pedig díszpolgárává választotta. Értékes munkásságot fejtett ki irodalmi téren is ugy szépirodalmi, mint katonai büntető jogi tanulmányaival. — Költeményeket, szépirodalmi dolgozatokat közölt tőle a Vasárnapi Újság (1875—94.. 1898—99.), Új Idők (1876—98.), Magyarország és a Nagyvilág (1877—79), Ország-Világ. Családi Kör, Házi Kincstár, Hasznos Mulattató, Leányok Lapja, Képes Családi Lapok (1880), Regényvilág (1881.), Vasárnapi Lapok (1897.), Kis Lap, Pesti Napló, Pápa és Bakonyvidéke, Pápai Lapok, Szegedi Híradó (1877—1882.), Komáromi Lapok, Üstökös, Borsszem Jankó. — Cikkei a Ludovika Akadémia Közlönyében (1883. A katonai büntetőjogról, 1884. Fegyelmi fenyítések a francia és német hadseregben, Poncelet után franciából ford., 1887. A katonai becsület, 1891—92. A katonai bűntettek és büntetések, 1895. Katona-dalaink és könyvismertetések 1888. stb. évf.) — Munkái: 1. Költemények. Pápa, 1875. (Eredetiek és Schiller, Goethe, Korner és Bérauger után ford. Ism. Figyelő). — 2. Pásztortüzek. Bpest, 1881). (Költemények). — 3. Rózsa könyve. U. ott, 1881. Költemények). — 4. A szerelem népdalainkban. Szeged, 1882. — 5. A katonai büntető és fegyelmi fenyítő jog kézikönyve. A m. kir. honvédség és csendőrség használatára. Bpest, 1S84. (2. bőv. kiadás. Székesfejérvár, 1888). — 6. A katonai büntető igazságszolgáltatás más államokban. Bpest, 1890. (Nyom. Székesfejérvárt). — 7. Adatok a katonai büntető igazságszolgáltatás reformjához. (Reformtörekvések). Bpest, 1890. (Különnyomat a Nemzetből). — 8. A katonai behívó parancs iránti engedetlenség. U. ott, 1891. — 1885-ben a m. kir. honvédelmi miniszter megbízásából az ez idő szerint érvényben lévő katonai bűnperrendtartást magyar nyelvre fordította. — Szerkesztette a «Zsebkönyv a m. kir. csendőrség számára» első évfolyamát 1886-ban. — Álnevei s jegye : Uj Kálmán diák, Igazmondó (— p — n). (Szegedi Híradó, Üstökös). P. Napló 1880. 2.")3. sz. — Petrik Könyvészete. — <>/. Könyvészet 1888., 1890. — Kiszlingstein Könyvészete. — Ludovika Akadémia. Közlönye 1899. 680. 1. és önéletrajzi adatok.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. Ótócska-Popea. Budapest, 1905. Komárom megyei Hírlap. 1934. VI. évf. 24. sz. 5. p.