Tisztes polgári szülők őrködése mellett kitűnő előmenetellel végezte középiskoláit és 1821. október 15. a szent Benedek-rendbe lépett. Miután Pannonhalmán teológiai tanulmányait elvégezte s a győri tanulmányi kerület főigazgatója előtt akkori szokás szerint vizsgálat által tanúsított képességéről a próbatétet kiállotta, 1829-ben a pozsonyi főgimnázium tanára lett. 1830. szeptember 17.-én misés pappá szenteltetett fel. 1837-ben Pápára helyeztetett át; 1838-tól 1850-ig a győri akadémián a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1844-ben Rámershofer családi nevét Rámóczyra változtatta. 1850. április 1.-én a pozsonyi németté változott akadémián a bölcselet rendes és a magyar irodalom rendkívüli tanára lett; egy ideig a statisztikát és bányajogot is tanította; rövid idő múlva még azon évben Pannonhalmára került a főmonostor alperjelének és tanulmányi felügyelőnek s onnét gimnáziumi igazgatónak küldték Kőszegre, hol 1851—55-ig működött. Ezután 1864. június 20.-án bekövetkezett haláláig főgimnáziumi tanár és házfőnök volt Sopronban, egyszersmind a ns. Bácsa és Vecse székek táblabírája. — Cikkei a kőszegi gymnasium Programmjában (1853. Einiges über die frühzeitige Erwerbung naturhistorischer Kenntnisse) ; a soproni gymnasium Programmjában (1858. Einiges über das Gedächtniss, 1860. Über den Einfluss der Seele auf den Leib.).
— Munkái: 1. Magyarország rövid földleírása. Pozsony, 1835. Térképpel. (2. kiadás. U. ott, 1836. magyar és latin szöveg, 4. és 5. megjobbított kiadás. U. ott, év n., 6. kiadás. Pest, év n., magyar szöveg). — 2. Német szövetséges tartományok rövid földleírása. Pozsony, év n. Térképpel. (Latin és magyar szöveg). — 3. Nemzeti iskolai szótár. U. ott, 1838. (Magyar-német és német-magyar.) Két köt. — 4. Theoretisch-praktische Grammatik der ungarischen Sprache für Deutsche. U. ott, 1842. — 5. Nemzeti nyelvtudomány kérdésekben és feleletekben. U. ott, 1842. (Magyar és német szöveg. Új kiadás, U. ott, 1846.). — 6. Szavalattudomány. Pest, 1843. (A Kisfaludy-társaság azon kérdésére : «Készíttessék kézikönyv, mely a szavalásnak, mind általános, mind különösen színészetre alkalmazott elveit és szabályait kimerítőleg és gyakorlatilag adja elő, szükséges ügyelettel a magyar nyelv grammatikai viszonyaira, dialektusra, versszerkezetre s azon hiányokra, mik jelennen színészeink szóbeli előadását dísztelenítik», pályázván, 1840. febr. 6. a három biráló egy értelemmel neki ítélte a 20 arany jutalmat és a munka meg is jelent a Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. köt. 199—243. 1.). — 7. Álladalomtan. Pozsony, 1847. Három füzet. (I. A statisztikának elméletét, Európa, meg az ausztriai birodalom általános rajzát terjesztendi elő, II. Magyarhon és Erdély. III. Európa többi államai). — Kéziratban a pannonhalmi könyvtárban : A hasznos növényekről a gazdaság és ipar körében 4-rét 75 lap ; Népnövelési intelmek, 4-rét 43 lap ; Természeti jogtan vázlata, 4-rét 173 és 112 lap ; Görögország története Nagy Sándorig, 4-rét 415 lap ; A búcsújárásokról, 4-rét 48 lap ; Methodenlehre, 4-rét 62 lap ; Magyar szókötés, 4-rét 172 lap; A magyar ékes szókötés,4-rét 124 lap. Kisfaludy-Társaság ÉvlapjaiI. 149., 154. 1. — Ferenczy és Danielik,M. írók I. 378. 1. — 1864: A Hon 143. sz.,M. Sion 560. 1., Oedenburger Lokalblatt 51. sz. — Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 360. 1. — Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola történetéből. Bpest, 1884. 167. 1. — Figyelő XXIV. 1888. 233. 1. — Petrik Bibliogr. — Pallas Nagy Lexikona XIV. 398. 1. és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. Popeszku-Rybay. Budapest, 1906.