Szülei : Rosenberki János, Végh Terézia.
1875. augusztus 29.-én lépett a rendbe s 1880. szeptember 24.-én misés pappá szenteltetett fel; egy évig hitszónok volt Pannonhalmán, 1881-ben Komáromban, majd Pannonhalmán; 1888-tól az esztergomi római katolikus főgimnázium tanára, hol a görögöt és latint tanította, egyszersmind a felső osztályok hitszónoka volt, utána két évig Komáromban iskolaigazgató, majd 1912-1930 között zalaapáti perjel volt, 1914-1919 közt még házgondnok is volt Zalaapátiban, az esztergom-vidéki régészeti és történeti-társulat I. titkára; a műemlékek országos bizottságának levelezőtagja. — Cikkei a M. Sionban (1895. Lakatos Ottó szent beszédeinek bírálata); az Esztergom és Vidékében (1897. Esztergom monographiája); az Esztergomvidéki Rég. és Tört. Társulat Évkönyvében (1900. Esztergom rövid története); az Esztergomban (1900. Vörösmarty Mihály emlékezete); az Esztergomi Lapokban (1901. Az aradi vértanúk, 1905. A bál); az Esztergom és Vidékében (1903. XIII. Leó); több szent beszédet írt a Szent Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóiratba (1902—1905.) —Munkái: l.Yuvos éoptaios. Esztergom, 1893. (XIII. Leó pápa 50 éves püspöki jubileumára, görög költemény, melyet az esztergomi kath. főgymnasiumban 1893. február 19. tartott ünnepélyen adtak elő.) — 2. Horatius satirái. Ford. és magyarázta. Pozsony, 1894. Három füzet. (Tanulók Könyvtára 61., 63., 69.) — 3. Egyházi beszéd szent Imre herceg ünnepén. Esztergom, 1896. — 4. Ünnepi beszéd a kereszténységnek 19 százados, a magyar kereszténység és királyság 9 százados évfordulója alkalmával az esztergomi kath. körben 1900. okt. 14. tartott ünnepélyen. — Mint titkár szerkesztette az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyveit Esztergomban 1896—1900-ig.
Vajda Emil, Névkönyve 88. 1. — A pannonhalmi szent Benedek-rend Névtára. Győr, 1901. 30., 83. 1.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. Popeszku-Rybay. Budapest, 1906. - A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802-1986. összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. Győr, 1987.