Szülei: Soós András földbirtokos, Sárkány Anna.
Nős, felesége Rehfeldt Terézis (Réfeld Teréz).
Gyermekei: László 1877.
Elemi tanulmányait szülőfalujában kezdte, de korán bekerült az élénk szellemű székely fiúcska a marosvásárhelyi főkollégiumba. A bölcsészetet Marosvásárhelyen, a jogot ugyanitt és Kolozsvárott, a teológiát pedig a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte. Itt tett papi és tanári vizsgálatot is. Ezután tanító és pap lett, majd 1869-ben állami szolgálatba lépvén, tanf. tollnokká neveztetett ki. 1870-ben Báró Eötvös József miniszter több jeles képzettségű ifjú tanárjelölttel együtt őt is kiküldötte külföldre a svájci és a német tanítóképzés tanulmányozására, ők voltak kiszemelve az újonnan szervezett áll. képzői intézetekhez tanárokul. Soós Antal előbb Svájcba ment, onnan Németországba. Tanulmányozta a kusztnachi, gothai és brémai képzők tanítási rendszerét s közben a göttingai egyetem előadásait is hallgatta. Visszatérvén, alkalmas állás hiányában a gr. Tholdalagi családnál nevelősködött 3 évig. 1874-ben áll. tanítóképző tanárrá neveztetett ki és működött 26 éven át: Iglón 1874-1875 közt, Déván 1876-1886 közt, Zilahon 1887-1893 közt, Znióváralján 1894-1895 közt, Kiskunfélegyházán 1896-1899 közt s legutóbb Pápán 1899-1900 közt Korábbi éveiben úgy társadalmilag, mint irodalmilag sokat dolgozott és számos etnográfiai, történelmi, közgazdasági és pedagógiai cikke jelent meg elszórva a fővárosi és vidéki lapokban. Néha, de inkább csak a maga mulattatására — verselgetett is. 1899-ben egy Pedagógiai Kalauz című önálló művet adott ki. — A Félegyházi Hiradó munkatársa volt. — Munkái: 1. A nemzetgazdasági politika rövid vázlata. Előadásai után jegyezték és saját használatukra kézirat gyanánt kinyomatták a kúnfélegyházai állami tanítóképző-intézet növendékei. Kiskunfélegyháza, 1891. — 2. Ünnepi beszéd, melyet a kún-félegyházai magyar királyi állami tanítóképző-intézetben a tanári kar és ifjúság által 1898. április 16-án, az 1848-ik évi törvények szentesítésének 50. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepen tartott Csepreghy Endre és alkalmi költemény, írta bergenyei Soós Antal. U. ott, 1898. — 3. Paedagogiai Kalauz. Útmutatás az osztatlan hatosztályú elemi iskola tananyagának a miniszteri tantervben kijelölt keretben, módszeres félórás tanmenetekben való felosztására és gyakorlati utasítások és példák annak módszeres kidolgozására. Kecskemét, 1899. Néptanítók Lapja 1869. 43. sz. — Vasárnapi Újság 1901. 10. szám. (Nekr.) — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. Saád-Steinensis. Budapest, 1908. - Pápai Lapok. 1901. 28. évf. 9. sz. p. 4. - Dunántúli Protestáns Lap. 1901. 12. évf. 9.sz. p. 150.