Szülei: Szabó Dávid református lelkész, Takács Róza.
Nős, felesége Biberauer Irma.
Gyermekei: Aladár 1890, Richárd 1898, Edit 1904.
Az elemi iskolát Polgárdiban és Dégen 1871-ben, a gimnáziumot Székesfehérváron, Pozsonyban és Pápán, a református teológiát a magyar fővárosban és Sárospatakon végezte 1880 és 1885 között. 1884-ben ösztöndíjasként pár hónapot a skóciai Edinburghban töltött, ahol az egész életét meghatározó hitbeli élmények érték. Már mint teológus buzgólkodott a bibliai vasárnapi iskolák felállításában. Félévi edinburgi tartózkodása után hazatérve Budapesten lett hitoktató, majd Kőbányán segédlelkész, míg 1887-ben helyettes, 1891-ben rendes tanára lett a budapesti teológiai akadémiának. 1890. március 11.-én bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1892-ben kezdette meg a református skót misszió imatermében a magyar vallásos estélyek tartását, melyeket ma is vezet. Ugyanazon évben feleségével együtt megalapította a Lorántffy Zsuzsánna-egyletet. 1894-ben az ifjúsági egyletek kongresszusán képviselte Magyarországot. 1896-ban az evangélikus keresztyén szövetségek londoni gyűlésén ismét jelen volt. Német-, Francia-, Angolországban és Svájcban azóta is gyakran megfordult. Legutóbb 1904-ben a református egyházak nagy világgyűlésén György Endrével együtt ő képviselte a konvent megbízásából a magyar református egyházat és több városban 26 beszédet tartott angol nyelven. 1903-ban alapította a Bethánia egyletet. Ő lett az 1903-ban megalakult Filadelfia Diakonissza Szövetség első elnöke. Az ezt következő években a Bethesda-kórház és a diakonisszák szolgálatának támogatója és népszerűsítője lett. Beszél, ír és olvas franciául, németül és angolul mint magyarul. 1905. április 18.-án a budapesti református egyház VIII. kerületi (Józsefváros) lelkészi állására választották meg. Itt 1938-ig szolgált, ekkor nyugdíjba vonult. 1895 és 1903 között, majd 1906-tól választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. A 20. század hajnalán több, a protestáns hitélet belsőségesebbé tételét szolgáló egyesület megalapításában vett részt. Hitbeli példamutatásával és egyedülálló szervező tevékenységével a „belmisszió atyja" jelzőt érdemelte ki. — Cikkeket és költeményt írt a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1885. cikk, 1886. költ., 1889. Néhány szó a vasárnapi iskolák múltjáról és könyvism., 1890. Beszéd, melyet mondott a budapesti ref. főgymnasium által tartott ünnepélyen 1890. okt. 31., 1892. A Comenius-ünnepélyek jelentőségéről, 1896. Erasmus és Luther kora, A zenéről); a Prot. Szemlében (1890. könyvism., 1894. A prot. hittani alapelvek hatásáról, 1895. A belmissio eszmei szempontból, 1896. A tudomány szabadsága és a ker. hit.) — Munkái: 1. A philosophia jövője. Budapest, 1890. (Különny. a Prot. Szemléből). — 2. Locke. U. ott, 1890. - 3. Ne kísértsd az Istent. U. ott, 1893. (Koszorú. Hasznos Könyvek Tára 2.) — 4. Lelki harmat. Elmélkedések, imák az év minden napjára. U. ott, 1894. — 5. Budapestről Londonig. Emlékezés a keresztyén ifjúsági egyesületek XIII. világkongresszusára. U. ott, 1894. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból). — 6. Livingstone utazásai és felfedezései. U. ott, 1895. (Koszorú. A m. prot. irodalmi társ. népies kiadányai 20.) — 7. Uj óramutató, U. ott, 1896. (Ism. Prot. Szemle). — 8. A keresztyén egyház eszményképe. Reköszöntő beszéd. U. ott, 1905. — 9. Jézus élete. U. ott, 1907. — Terjedelmes előszót írt a Drummond H. «Természeti törvény a szellemi világban» című munkájának magyar fordítása elé (1895.), melynek felülvizsgálója szintén ő volt. Részt vett az ó-szövetség új fordításában is. — Szerkesztette a Hajnalt ; egyik szerkesztője volt a Koszorú (1893.) első négy füzetének és az Evangelische Rlätter aus Ungarn (1897—98.) első évfolyamának és szerkeszti a Keresztyén Híradó című havilapot 1895 óta.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1891. ll. sz. — Pallas Nagy Lexikona XV. 342. 1. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 244. 1. Vasárnapi Újság 1905. 18. sz. arck. — M. Könyvészet 1905. — Dr. Siabó Aladár életrajza. Budapest, 1905. (Több református egyháztag). — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. — Corvina 1908. 1. sz.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy. Budapest, 1909. - http://regi.reformatus.hu/mutat/13150/. - https://honlap.parokia.hu/lap/budapest-pestujhely-ujpalotai-reformatus-egyhaz/cikk/mutat/i-kotodeseink-a-filadelfia-egylet/