Szülei: Szabó Zsigmond református lelkész, Kesztler Gabriella (Ella).
Középiskolai tanulmányait a győri szent Benedek-rendi főgimnáziumban végezte. 1902-ben felvétetett a b. Eötvös József-collegiumba; 1906-ban bölcseletdoktori és tanári oklevelet nyert. 1906-1907-től a pápai ref. főgimnázium helyettes tanára. 1911-től az Eötvös-kollégium tanára, 1929-től aligazgatójaja, 1935-től 1945-ig igazgatója. Ezután 1947-ig, nyugdíjazásáig az MTA könyvtárában dolgozott. . — Munkája: A beszédek bekeretelése Homeros költeményeiben. Budapest, 1906. (Bölcseletdoktori értekezés).
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és a budapesti br. Eötvös József collegium jegyzőkönyvéből. - Magyarra fordította Arisztotelészt (Politika, Bp., Nichomachoszi Ethika I —II., Bp., 1942; Organon, Bp., 1961); Platónt (Az állam, Bp., 1943); Thuküdidészt (Görög történeti chrestomathia, Bp., 1960, két fejezet). — F. 111. A beszédek bekeretelése Homeros költeményeiben (Bp., 1906). — Irod. Moravcsik Gyula: Szabó Miklós (Antik Tanúim. 1960. 1—2. sz.)
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy. Budapest, 1909. - Szerk. Kenyeres Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon 2. L-Z Budapest, 1982. p. 685. - Szerk. Kránitz Zsolt: „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)Tatai Egyházmegye p. 912.
