A magyar tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy-társaság rendes tagja ; iskoláit Pápán, Budán és Pesten járta. Húsz éves korában, mint nevelő Visegrád környékére vetette a sors és a helyiség históriai múltja és természeti szépségei egy iránt felköltötték benne a költészeti hangulatot. Néhány év alatt hét szomorújátékot, három drámát és egy vígjátékot írt, melyek azonban mind kiadatlanok maradtak. Lírai költeményei (eredetiek és Schillerből fordítottak) az Aurórában és akkor egyéb szépirodalmi gyűjteményeiben láttak napvilágot. Schillernek prózában írt drámáin kívül lefordította Don Carlost, Stuart Máriát, az Orleánsi szüzet és a Messziniai hölgyet az eredetiek versmértékében, de az utóbbin kívül ezek is kéziratban maradtak. 1827-ben Lipthay Sándor királyi ügyvédnél volt nevelő; e minőségben 1832-ig működött és főleg Maglódon tartózkodott. 1829. március 31.-én Pécelen Szemere Pálnál tartózkodott, hol Kazinczy Ferenccel találkozott. A hagyomány szerint az Előszállás-uradalomban írnok is volt. Ekkor családi neve Kvicsola volt; de mivel e névvel gúnyolták, anyja nevét (Leiden) vette fel; midőn Pozsonyba tért vissza már a Szenvey nevet használta. 1828-ban Toldy vezette be az irodalomba, midőn a Felső-magyarországi Minervában Schiller Messzínai hölgyéből és Stuart Máriájából közölt tőle ott fordításban pár jelenetet. A magyar tudományos Akadémia 1831. február 17.-én első nagy gyűlésén választotta levelező tagjai sorába. 1832-ben már Pestre költözött és a Jelenkor melléklapjának a Társalkodónak szerkesztését azon év II. felében átvette és a lap nagy részét írta. 1836. november 12-én a Kisfaludy-társaság választotta rendes tagjának. Majdnem folytonosan hol segéd, hol (névleges vagy ideiglenes) főszerkesztője volt egyik vagy másik napilapnak ; 1840-ben már a Jelenkornak is segédszerkesztője volt; 1842. június 18-tól 1844. június 28.-ig a Világot szerkesztette, 1844. július 2.-tól 1848. március 17.-ig a Budapesti Híradót, 1850. március 9.-től július 31.-ig és 1855. április 20-tól június 21.-ig a Pesti Naplót; az utóbbinak dolgozótársa maradt 1857. január 22.-én történt haláláig. — Költeményeket (legtöbbet Schiller után) és fordításokat írt az Aurórába (1825—29., 1837.), az Athenaeumba (1837., 1840—41. fordítások külföldi lapokból Sz. .ey jegygyel),aSzépliteraturai Ajándékba (1826.), Koszorúba (1828—29,1837.) — Munkái : 1. Messzinai hölgy, vagy a testvéri vihar, szomj. 4. felv. Írta Schiller, ford. Pest, 1836. (Külföldi Játékszín, kiadja a M. Tud. Társaság XIII. kötet. Először előadták 1836. ápr. 9. Budán, azután Pesten 1839. máj. 3., okt. 28. és ismét először 1857. máj. 2.). — 2. Ármány és szerelem, szomj. 5 felv. Schiller után ford. Buda, 1841. (Nagy Ignácz Színműtára II. k. 10. füzet. Először Pesten 1843. okt. 16.). — 3. Buchenbergi Diethelm története. Novella. Írta Auerbach Berthold. Magyarítá. Pest, 1856. (Különny. a Pesti Naplóból). — 4. A fegyenc neje. Jelenetek az ausztráliai életből. Tört. regény. Günther Károlynak franciábóli német fordítmánya után magyarítá. U. ott, 1856. (Különny. a Pesti Naplóból). — 5. A danderyeli kántor élményei, Svéd beszélyek. Irta Schirf C. F., magyarúl közli Blanche Ágoston német fordítása után. U. ott. 1856. (Pesti Napló 1856. 406. és köv. sz.) — 6. Mérimée Prosper,Colomba, beszély. Franciából ford. Budapest, 1879. (Olcsó Könyvtár 80.). — Soproni Fidler Ferenc (Kolozsvár, 1836) adott ki egy könyvet : «Schiller Fridrik versei» mely különféle meg nem nevezett fordítók fordításait, állította össze, köztök Szenveytől tizenkettőt, rakva hibákal. — A M. N. Múzeumban is van néhány kézirata. Honművész 1836. 30. sz., 1839. 37. sz. — Ujabbkori Ismeretek Tára. VI. — Ferenczy és Danielik , Magyar írók I. 550. 1. — Hölgyfutár 1857. 20. SZ. — Vasárnapi Újság 1857. 4. sz. (Nekr.). — Akadémiai Almanach 1863. 284. 1. — Toldy Ferencz összegyűjtött munkái. Pest, 1871. VI. 226. 1. - Vutkovich Sándor, Magyar írók Albuma. Pozsony, 1873. 128. 1. — A pozsonyi főgymnasium Értesítője 1875. 14. 1. — Petrik Bibliogr. — Kiszlingstein Könyvészete. — Bayer József, Nemzeti Játékszín története II. 215. 1. — Pallas Nagy Lexikona XV. 607. 1. és gyászjelentés.
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy. Budapest, 1909.