Tibold Özséb Károly (Tipold Özséb Károly)

Tanulmányait szülővárosában és Győrött elvégezte, a ciszterci tanító rendbe lépett 1855-ben s miután a teológiai tanfolyamot Egérben és Veszprémben, a tanárképző tanfolyamot pedig Zircen elvégezte, 1860-ban Székesfehérvárra helyeztetett tanárnak és három éren át nevelte s tanította, s mint a történelem alapos ismerője és tanára, lelke egész hevével ébresztgette az ifjúság lelkében a nemzeti szellemet.1862-ben pappá szentelték Egerben. Székesfehérvárról Pécsre helyeztetett át, hol 15 éven keresztül történelem-földrajz szakos tanárként dolgozott.1877-től kezdve a lelkészi pályára lépett.Lókuton, majd 1881-től Bakonykoppányban s 1885-től Herczegfalván működött.Nevét Tipoldnak is írták. — Munkája : Világtörténelmi helyek zsebszótára, különös tekintettel hazánkra. Tanodai és magánhasználatra. Pécs, 1871. (Ism. Századok 1870. 734., 736. 1.). — Kéziratban : Weiser Világtörténelme és Műveltségi történelem. (Ez utóbbi a zirci apátság könyvtárában).
Petrik Könyvészete. — Nemzet 1892. 97. sz. (Neki.). — Várady Ferencz, Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. I. 418. 1.

Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest. - Pápai Lapok. 19. évf. 15. sz. p. 59. - http://lexikon.katolikus.hu/T/Tipold.html

Születési dátum
Születési hely
Pápa
Halálozás dátuma
Halálozás helye
Herczegfalva (Ausztria)
Foglalkozás
zirc-cisztercirendi áldozópap, gimnáziumi tanár