Tóth József és Bakonyi Katalin földmíves szülők fia. A pápai református főiskolában tanult 1848-ig, midőn honvédnek állott; a 65. zászlóaljnál hadnagy lett és Világostól Pápára jött. A bölcseletet tovább hallgatta Kerkapoly Károlytól; 1851-1852-ben Révkomáromban Thaly Antal négy fia mellett nevelősködött; ezen idő alatt a jog és teológia egy részéből magánvizsgálatot tett; nevelősködése után Pápára ment az utolsó évet elvégezni, mikor egyszersmind főiskolai szenior is volt. 1853-ban végezvén a szeniorságot, két évig mocsoládi, fél évig kőröshegyi segédlelkész volt. 1854 végén hívták gyönki tanárnak, hol két évet töltött. 1856-tól Kecskeméten bölcselettanár volt.Meghalt, épen midőn a Kecskeméti Protestáns Közlöny szerkesztését átvette volna. — Az irodalomban 1854-ben lépett fel először «Washington Irving» után angolból ford. «Adalékok az indiánok történetéhez» című (Vasárnapi Újságban); ugyanakkor a Divatcsarnok hozta: A megtört szív című beszélyét. A Fördős Lajos által szerkesztett Kecskeméti Protestáns Közlönyben (1858—60.) jelentek meg cikkei. — Kéziratban maradt munkái: Logika, Lélektan, Észjog, Természetfilozófia sat., melyek az Új M. Athenásban felsorolvák. Mind e kézirati művek testvére Tóth Pál birtokában Szentgyörgyvölgyén (Zala megye) vannak.
Új M. Athenás. Budapest, 1885. 449. 1. (Testvére Tóth Pál tudósítása után).
Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Telgárti-Zsutai. Budapest, 1914.