1848-ig Bloch Mór néven ismert. 1831-ben a pápai Beth-Hammidrasban tanult, talmud tanítónak készült. 1832-től Móron és Surányban nevelősködött, majd 1836–1837-ben a Pápai Református Főiskolán filozófiát hallgatott, ahol Tarczy Lajos volt rá nagy hatással. Párizsban és Tübingenben folytatta tanulmányait. Párizsban röpiratot írt a zsidók emancipációja érdekében, A zsidókról címmel. Vajda Péter azt írta róla, hogy Ő volt a magyar nyelvű zsidó irodalom elindítója.
Hazatérve, 1844-ben, a szarvasi gimnáziumban kapott tanári állást. A szabadságharcban való részvétele miatt eltiltották a tanárságtól. 1851-ben a kecskeméti ref., 1855-től a pesti egyesült protestáns teológiai akadémia tanára. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (első a zsidó származásúak közül), 1861-ben országgyűlési képviselő. Magyar és héber nyelvészettel, szótárszerkesztéssel, bibliamagyarázattal foglalkozott, e témakörökben maradandót alkotott.
Művei:A zsidókról. Pest, 1840. – Mózes öt könyve.(ford.) 1–5. Köt. Buda, 1840–1841. - Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye, 1–2. Köt. Szarvas, 1850. – A héber nyelv elemi tankönyve. Pápa, 1856. – Bibliai Tanulmányok. 1–2. Köt. Pest, 1865–1868. – A magyar nyelv teljes szótára, 1–2. Köt. 1866. – A nyelvfejlődés történeti folyamatossága és a Nyelvőr. Bp. 1884.
Irodalom: GYÖRGY Aladár: ~. = Pedagógiai Plutarch 1. Pápa, 1886. – FENYŐ István: Százötven éve született a magyar nyelv szótárának megalkotója. = Nszab, 1965. márc. 18. – KOMLÓS Aladár.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
