Német iparos szülők gyermeke. III. Frigyes német-római császár környezetéhez tartozott. 1455-ben bátyja révén jutott Magyarországra, itt azokhoz csatlakozott, akik Vitéz János és Jannus Pannonius mellett aktívan segítették Mátyás politikáját, és a magyar főurak megnyerését. 1459-ben a pártütőkhöz állt és Frigyes császár oldalán Bécset védte, majd az országba betörve elfoglalta Pápa és Ugod várát. Miután önként behódolt Mátyásnak visszakapta javait, 1474-ben már egri püspök volt. A Vitéz-féle összeesküvés leleplezéséért főkancellári és esztergomi érseki rangot kapott. 1476-ban Frigyes császárhoz szökött és magával vitte az esztergomi, valamint az egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. Esztergomi érseki címét továbbra is használta. 1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.
Irodalom: BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1883. – FRAKNOI Vilmos: ~. III. Frigyes német császár szolgálatában. = Tört. Szle, 1917.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.