Apja: Balogh Tódor Károly pénzügyi főtisztviselő, anyja: Zachradnik Paulina.
1903-ban lépett a bencés rendbe, 1910-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti tudomány-egyetemen. 1910-ben szentelték pappá, majd Rómában tanult. 1910 és 1815 között a győri és a pannonhalmi bencés gimnáziumokban tanított. 1915-től 1930-ig az esztergomi gimnáziumban tanár és könyvtáros. 1930–1933-ban a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a rendház főnöke. 1933 után Esztergomban gimnáziumi igazgató, rendházfőnök és a r. k. középiskolák országos főfelügyelője.
1942 és 1948 között a Katolikus Tanügyi Főhatóság központjának igazgatója, majd főigazgatója. 1948 után nyugalmazott lelkészként római-fürdői plébános. Magyar történelemmel, egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel foglalkozott. Munkatársa volt a Pápa és Vidéke című lapnak. Több középiskolai történelemtankönyvet írt.
Művei: A magyar pénz története az Árpádok idején. Bp., 1912. – Pannonhalma a múltban és napjainkban. Ungvár, 1913. – Ország és nyelv (Határok és nemzetiségek) a magyar történelemben. Bp., 1928. – Hazánk történelme Bp, 1930., – Szent Imre herceg. Esztergom, 1930. – Pannónia őskereszténysége I. Történeti rész Bp, 1932. – Qurinus vértanú püspök Rákospalota, 1935. – Szent István egyházi kapcsolatai Csehországal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal Bp, 1938., – Mindennapi élet Szent István korában. Bp., 1938. – Szent István király a honalapító. Bp., 1946.
Irodalom: GAÁL. B.A. Magyar múzeumi arcképcsarnok Bp. 2002,
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998. , – Révai újlexikon (II. kötet BAK-BIA)., – http://nevpont.hu/view/844
