Pápán járt iskolába, a Református Kollégiumban Petőfiékkel együtt szervezték a híres Képzőtársaságot. A szabadságharcban először nemzetőrként, majd főhadnagyként, végül századosként harcolt. A bukás után visszatért Pápára, a református kollégiumban a jogakadémia tanára. A kiegyezést követően a pápai járás al-, majd főszolgabírója. Számos közéleti tisztséget töltött be.
Élete végéig hű maradt 1848 eszméihez, amelyeknek egyik legfőbb ápolója volt a városban. Írásaiban megismerhetjük a kiegyezés utáni társadalmi viszonyokat, amelyeket hű korrajzzal mutat be. Kossuth meghalt című írása az 1910-ben kiadott Kossuth-emlékalbumban jelent meg. Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben van.
Irodalom: H. SZABÓ Lajos: ~ emlékezete...= MPK.,.,, 1994. 3. sz. – H. SZABÓ Lajos: Pápa és környéke 1848–1849. Pápa, 1994. – TUNGLI Gyula: Egy pápai nemzetőr. = N., 1996. márc. 14.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
