1772. jún. 15-én választották meg Veszprém város jegyzőjévé. Szauer János főbíróval rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol a városigazgatás gyökeres reformjára tettek javaslatot, a korruptság megfékezésére új tisztújítást kezdeményeztek, bevezették a hivatali titokvédelmet. Megszervezték a tanácsadó testületet (hatvanasok testülete), hogy a város polgárainak részvételét biztosítsák a tanács munkájában.
Folyamodványokat fogalmazott, petíciókat szervezett a szabad királyi városi rang elnyerésére, a püspök város fölötti földesúri jogainak csökkentésére. 1776 elején elkezdte a város történetének megírását, hogy hivatalos adatokkal, történeti hivatkozásokkal dokumentálja törekvéseit. Mindezek miatt szembefordultak vele a leváltott tanácstagok, a vármegye urai és a püspök. A támadások miatt 1776-ban lemondott. Későbbi életéről csak azt tudjuk, hogy először Várpalotán jegyző, később Pápán főjegyző volt.
Irodalom: HUDI József: Veszprém első történetírója, ~. = Vpi Szle, 1994. 1. sz. – LICHTNECKERT András: A 18. századi veszprémi “krónikák” felhasználása a helytörténetírásban. Horváth János helytörténeti kézirata 1765-ből. = Vp. Megy. Helyt. Tan, 16. Vp., 1996.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.