A pápai, ugodi, devecseri hitbizományi birtokok alapítója. Fiatalon katonának állt és 1826 és 1838 között a császári 6. huszárezredben szolgált, majd leszerelt és a birtokain gazdálkodott. A szabadságharcban először Veszprém megye nemzetőr őrnagya, Komárom várának feladásakor pedig ezredes és hadosztályparancsnok.
A komáromiakkal menlevelet kapott, de az 1849–1853-as években emigrációban élt. 1864-ben az Almásy-féle összeesküvésben való részvétel vádjával letartóztatták. 1867-ben rehabilitálták, a kiegyezés után országgyűlési képviselő. Diós-pusztán iskolát alapított a majorságban élő gyerekek számára. Az alakuló Veszprém Vármegyei Honvédegylet elnöke. Ausztriában halt meg és 1877. július 28-án a gannai Esterházy Mauzóleumban helyezték örök nyugalomba.
Iropdalom: BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Bp., 1983. – H. SZABÓ Lajos: Egy honvéd ezredes életútja. = N., 1996. okt. 5.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.