A magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője. A bécsi egyetemen szerzett diplomát, majd idegorvosként dolgozott. 1908-ban találkozott Sigmund Freuddal, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. 1918–1919-ben Budapesten egyetemi tanár. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát.
Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette.
A lélekelemzés „Budapesti Iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi. A New Yorkban a New School for Research 2009. január 12-én ünnepélyes keretek között megnyitotta a Ferenczi Sándor Központot. Nemzetközi Ferenczi Konferencia volt 2009 októberében Argentína fővárosában, Buenos Airesben. – 1914 őszétől 1915 végéig Pápán szolgált népfelkelő főorvosként, majd ezredorvosként. Itt végezte a világon első lovas analízisét, ezredorvosként elfojtott egy tífuszjárványt is. 1915 szeptemberében meglátogatta a városban Sigmund Freud, a látogatás emlékét 2007 óta márványtábla őrzi a volt laktanyánál.
Művei: Ideges tünetek keletkezése és eltűnése. Bp., 1914. – Lélekelemzés. Bp., 1914. – A psychoanalysis haladása. Bp., 1920. – Verssuch einer Genitaltheorie. Leipzig, 1924. – Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Bp., 1928.
Irodalom: Magyar zsidó lexikon. (Szerk.: UJVÁRI Péter.) Bp., 1929. – KERECSÉNYI Zoltán: Két tudós Pápán. Pápa, 2008.
