A budapesti tudományegyetemen (az Eötvös Kollégium tagjaként) tanári oklevelet és doktori diplomát szerzett. Közben Berlinben és Bécsben is előadásokat hallgatott. 1929-ben a magyar nyelv és irodalom tanára, 1936-ban a magyar nyelv lektora a bécsi egyetemen. 1949 után az Országos Könyvtári Központ, majd az OSZK munkatársa. Dolgozott a Magyar Enciklopédia szerkesztőségében, végül az MTA Nyelvtudományi Intézetében
A magyar nyelv értelmező szótárának (1–7. Köt. 1959–1962.) belső munkatársa. Könyvismertetéseket írt a Magyar Könyvszemlében, közel félezernyi cikkel jelent meg nyelvtudományi folyóiratokban és napilapokban.
Művei: Zrínyi idilljeinek és életének kapcsolata. Bp., 1929. – Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv művelője és művésze. Bp., 1956. – Arany János, nyelvünk búvára és művelője. = Nyelvőr Füzetek, 6. sz. – Anyanyelvi őrjárat. Bp., 1971. – Magyarórán. (Válogatott cikkek és tanulmányok.) Bp., 1980.
Irodalom: BALÁZS János: ~ 1902–1974. = M. Nyelvőr, 1974. 1. sz. – GRÉTSY László: Eltávozott egy nyelvművelő. = ÉI, 1974. 14. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.