Apja: Fuchs Antal fővadász. 1947-ben a Veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1942–1943-ban a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1949–1951-ben a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán tanult. (Diplomát nem kapott, mert 1951-ben kizárták.) 1951–1952-ben csillés a Dudari Szénbányáknál. 1952–1954-ben figuráns a budapesti Földalatti Vasútnál. 1954–1956-os években geológus technikus a budapesti Városmérési Irodán. 1956-tól 1959-ig kerületi vezető vadász a Magasbakonyi Állami Erdőgazdaságban. 1959 és 1979 között a volt Koronauradalmi Vadászterület fővadásza, Gödöllőn és Galgamácsán. Húszéves hivatásos vadásztevékenysége alapján német nyelvű előadássorozat tartott a Német Szövetségi Köztársaságban (Duisburg, Regensburg, Stuttgart, Essen), melyeket saját diafelvételeivel illusztrált.
Tevékenységének területei: a Gödöllői Dombvidék szarvas-állományának minőségi feljavítása, vadászat hannoveri vérebbel, a gímszarvas erdei kártételével kapcsolatos megállapítások, a helyes ivararány kialakításának következményei. 1958 után több írása jelent meg a Magyar Vadász és a Nimród c. folyóiratokban. – Gödöllőn, a római katolikus temetőben nyugszik.
Művei: Bagamoyo. Bp., 1978. – Alle Ewigkeit. Engelsbrand, 1988. – Dicsértessék a Bakony. Gödöllő, 1994. – Mindörökké. Gödöllő, 1995. – Veni sancte. Gödöllő, 1996.
Irodalom: BALI J. Dicsértessék a Bakony. = N., 1994. aug. 31. – BALI J: Egy vadászíró fogadalmai. = N., 1996. márc. 18. = BALI J: Erdészálmok, vadászkalandok. = N., 1996. okt. 28. – BALI József: In memoriam ~. = Pápa és Vidéke, 2007. szept. 13.
Forrás: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 2001.