Horváth József néven is ismert. Pápán érettségizett, majd Budapesten, az Eötvös-kollégium tagjaként, magyar–latin–olasz szakos tanári oklevelet szerzett. A 2. világháború végéig a Budapesti Olasz Középiskola tanára, 1947-ig pedig megbízott igazgatója, majd a Vígszínház dramaturgja, később a Nagyvilág c. folyóirat latin nyelvterületi szerkesztője. 1945-ig egy regénye jelent meg. Fordított, elbeszéléseket, tanulmányokat, kritikákat írt folyóiratokba és hírlapokba. A rádióban színművekkel jelentkezett. Tengeri szél címen megjelent olaszországi útirajzát Szigligeten írta. 1954-ben József Attila-díjat kapott. Fordításai közül a legjelentősebbek: Boccacció: Dante élete és Cellini önéletrajza.
Művei: Búcsú Lágymányostól, szociográfia, 1936; – Szárnyas farkasok. Bp., 1943; – Dante élete. (ford.) Bp., 1943.; – Cellini önéletrajza. (ford.) Bp., 1944.; – A certaldói vásár, d., 1952; – Leonardó da Vinci. (Tanulmány.) Bp., 1952.; – Az aszódi diák. 1953.; – Szüret előtt, d., 1954; – Hajnal, d., 1955; – Tengeri szél, útirajz, 1959; – Barátom, Garribaldi. Bp., 1960.; – Búcsúzom, Garibaldi, r., 1961.
Irodalom: HATVANY Lajos: ~. = Irodalmi tanulmányok. 1. Köt. Bp., 1960. – VÁRKONYI Nándor: Irók magukról, ~. = Életünk, 1964. 3. sz. – NÉMETH László: Tapintat. = Kiadatlan tanulmányok. 2. Köt. Bp., 1968.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
http://www.nol.hu/archivum/archiv-354971 (fénykép)
