A pápai vár építtetője. Ősei között volt Miklós nádor, aki a család későbbi hatalmát megalapozta. László az ifjabb Miklós nádor fia. Zsigmond király 1389-ben Garai Miklósnak és Jánosnak adományozta Pápát, a közeli Somló várával együtt. A Garaiak az ország akkori legvagyonosabb és legtekintélyesebb főúri családja, közel száz falut birtokoltak és királyi jogot is gyakoroltak.
Azzal, hogy Pápára tették székhelyüket, új korszakot nyitottak a város történetében. A család Pápára történő költözése után nyolc évvel, 1398-ban civitas, 1401-ben városi rangot kapott a település. 1401-ben Zsigmond bűnbocsánatot hirdetett az ellene felkelt főuraknak, a levelet Pápán dátumozták. 1407. október 17-én, Pápán tartották az országgyűlést és választották nádorrá Miklóst. A Garaiak nemcsak a király adományaiból, hanem a másik, a Zsemlyén (Semlér), a későbbi Pápai család birtokainak erőszakos elfoglalásával is növelték vagyonukat. 1436. január 20-án, Veszprémben bíróság előtt voltak Garai Miklós fiai, Miklós és László, mivel előtte Zsemlért fegyverrel elfoglalták.
Garai László a város polgárai részére több kiváltságot is szerzett. Albert király 1439-ben kelt levelében a város kereskedői, polgárai és jobbágyai számára felmentést adott a királyi és királynői harmincad fizetése alól és az áruk szabad ki- és bevitelét biztosította számukra. A vár építése az 1430–1440-es években történhetett. 1441-ben még kastélyról olvashatunk, 1444-ben már várként szerepelt. Garai László fegyveresen is fellépett Hunyadi Mátyás ellen és ezzel elkezdődött a család történelmi szerepének csökkenése. Az 1482-ben elhunyt Garai Jóbbal kihalt a család és Pápa visszaszállt a koronára. 1487 körül a Zápolya család kapta meg a várost és a hozzá kapcsolódó birtokot.
Irodalom: Tanulmányok Pápa város történetéből...Pápa, 1994.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
