Pápán végezte a középiskolát és a teológiát, tanult Genovában is. 1915–1917-es években Pápán senior, rövid ideig Nagyigmándon segédlelkész, majd püspöki titkár Komáromban. 1918-tól lelkész Hetényben, 1923-ban a csehek kiutasították. Ismét Komáromba került helyettes lelkésznek, később püspöki titkár. 1926-ban magántanári képesítést szerzett és a gyakorlati teológia tanári székét foglalta el a pápai akadémián. 1928-tól Győrött lelkész, 1943-ban pedig ismét Pápára ment, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzőjévé, még abban az esztendőben püspökké választották. 1961-ben ment nyugdíjba.
Művei: Evangelizálás a ref. egyházban. Pápa, 1926. – A francia protestantizmus evangelizáló munkája. Bp., 1929. – Útmutatás a sociális munkák végzéséhez. Bp., 1931. – A kettős tüzes nyelvek fényében. Győr, 1931. – Isten dicsőségének szolgálatában. Bp., 1934. – A vasárnap megünneplésének akadályai. Pápa, 1935.
Irodalom: KÖVY Zsolt: ~ és kora. = ReE.,, 1992. jún.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.