1920-ban egy hazatérő magyar hadifogoly hozta Magyarországra édesanyjával.
1928 és 1936 között Pápán, a Református Kollégiumban tanult, majd a városban élt. A. Tóth Sándor művészi ráhatása nyomán lépett művészpályára. 1936-tól a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Szőnyi István és Aba Novák Vilmos tanítványa. Pápára visszatérve 1943-tól geometriát tanított a Református Gimnáziumban. Festői pályája sikeresnek indult, már főiskolásként pályázatokat nyert. 1941 után több budapesti és vidéki tárlaton szerepelt. A Pápai Kollégiumi Lapok rendszeresen közölte fa- és linómetszeteit. Pápán 1967-ben és 1996-ban emlékkiállítást rendeztek munkáiból.
Pápai tanulmányai alatt az "Irodalmi és Művészeti Társaság" egyik aqlapítójaként fametszetes, illusztrációkat készített fiatal költőtársa, Fazekas Mihály: "Élni akarok" című versesköttéhez és Szíj Rezső: Misztótfalusi Kiss Miklós című könyvéhez. Művei közül légiesen könnyed, érzékeny színvilágú akvarelljei emelkednek ki.Több kiállításon szerepelt: Nemzeti Szalon, 1941, 1942. – Győr Képző- és Iparművészeti Társulat 1942, 1943. – Képzőművészeti Múzeum 1942. – Négy dunántúli Festő-Műbarát: 1944. – Pápai Tárlat: 1943.
Életkörülményeinek és egészségének romlása miatt vonat alá vetette magát. – Mezőlak község temetőjében nyugszik. 2002-től a község református temploma melletti parkban dombormű, Heitler László festőművész alkotása őrzi emlékét.
Irodalom: HEITLER László: ~. = Művészet, 1967. okt. 17. – CZIRÁKI Lajos: Írások és képek. Győr, 1996. – G. JÁGER Teréz: A lélek melódiái (életmű kötet). Pápa, 2007.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.