Írói álneve: Tollhegyi Pál. Az elemi iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot magánúton, a tanítóképzőt Csurgón és Pápán végezte. 1881-ben Nagygyimóton, 1882 és 1888 között Ajkán tanított. 1899-ig Hajdú-sámsonban volt tanító, majd a pécsi tanfelügyelőségen tollnok, később az újpesti állami iskola igazgatója. Ajkán a 48-as eszmék ápolására életre hívta az Általános Polgári Dalárdát. Írásainak száma megközelíti a másfélszázat, amelyek az alábbi lapokban jelentek meg: Pécsi Figyelő, Pápai Lapok, Veszprémi Független Hírlap, Veszprém Megyei Gazdasági Lap, Dunántúli Protestáns Közlöny, Protestáns Néptanító, Tanítók Lapja, Egyetértés, Hazánk, Debrecen, Pécsi Napló, Néptanoda.
Művei: A hajdúsámsoni kaszinó története 1870–1896. Debrecen, 1896. – Hosszú téli estékre. Tárcák a tanítók világából. (Tollhegyi Pál néven.) Pécs, 1901. – Valláserkölcsi és hazafias versek. (Tollhegyi Pál néven.) hén.
Irodalom: – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.