Édesapja: Kiss Lajos körjegyző volt. Édesanyja: Tumó Mária. Az elemi iskola elvégzése után a szekszárdi gimnáziumba került, ahol az alsó négy osztályt végzete.
1933-ban a soproni Magyar királyi Rákóczi Ferenc honvéd főreál-iskolában érettségizett, majd a Ludovika Akadémiára került.
1937-ben avatták hadnaggyá. 1937-től 1938-ig Békéscsabán teljesített szolgálatot.
1938 nyarán a vitéz Bertalan Árpád százados vezette – a magyar ejtőernyőzés alapjait képező – mindössze ötfős tiszti előkészítő részleg tagja, mely 1938. szeptember 11-én, Szombathelyen kiegészülve néhány tiszthelyettessel, – kezdte meg hivatalos működését. Az első magyar – kísérleti – ejtőernyős ugrások aktív résztvevője, s a biztonságos ejtőernyős ugrás megteremtését tekintette legfontosabb feladatának.
1939-október 1-én megalakuló század áttelepült Pápára, ahol az ejtőernyős tisztesek kiképzése a fő feladata.
1940-ben a század zászlóalj lesz, s ő századparancsnok főhadnagyi rangban.
1941. április 12-én a veszprémi katasztrófa után néhány órával – ahol a vezérgép lezuhant és vitéz Bertalan Árpád őrnagy parancsnok is meghalt – az ő vezetésével hajtotta végre a harccsoport a feladatát.
1941-ben a keleti fronton három hónapig volt bevetésen Ukrajnában Urivnál és Korotojáknál.
1944. márciusi hitleri megszállás során úgy védte a pápai repülőteret, hogy miután parancsot kapott, beengedte a németeket. Nagyban részese volt, hogy Pápa elkerülte a súlyos bombázásokat.
1944 nyarától a frontra vezényelték, részt vett a balatoni harcokban, a Kéthely körzetében harcoló hős ejtőernyős zászlóalj parancsnoka (az erről készült filmet 1994. december 12-én mutatta be a MTV), rendfokozata százados.
1944. augusztustól októberig Nagyvárad környékén teljesített szolgálatot.
1945 januárjától júliusig orosz hadifogságban volt. Ez alatt alakult meg a demokratikus hadsereg vasútbiztosító zászlóalja, itt nyert beosztást 1945. júliusig, majd ezt követően került Pápára az első hadosztályhoz.
1946-ig parancsőrtiszti és ezredsegédtiszti beosztásban teljesített szolgálatot, amikor „megbízhatatlanság miatt” állományon kívül helyezték. Ezt követően 1948 őszéig a bakonyi fakitermelések gépkocsivezetője, szállító munkása.
1948. október 1-én megalakuló 1. ejtőernyős század kiképző tisztje. 1948 októberében behívás alapján a Honvéd és Petőfi Akadémiára került hathetes tiszti átképző tanfolyamra. 1949 májusától Szolnokra vezényelték századosi beosztásban, mint század-, majd zászlóaljparancsnok.
1949- őszétől letartóztatásáig a szolnoki repülőtiszti iskola ejtőernyős szolgálati főnöke.
1951. augusztus 3-án a balatonfüredi Honvéd Üdülőben lévő tartózkodása során sürgős behívóval felrendelték a Honvédelmi Minisztériumba. Letartóztatták és többé nem tért vissza, a történtekről a családot nem tájékoztatták. Felesége három gyermekükkel (7, 6 és 4 évesek) két hét határidőt kapott lakásuk kiürítésére és elhagyására.
1951. december 11-én – mint a Dunántúli Fehér Partizánok vezetőjét – a Népi Demokratikus Államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és az USA kémszolgálat ügynöke vádjával halálra ítélték (Bp. KB. 0319/1951.szám).
1952. április 10-én a Fő utcai katonai börtönben (kötél általi halállal) kivégezték, temetési helye ismeretlen.
***
1991. július 25-én – miután a bíróság a halálos ítéletet semmissé nyilvánította és rendfokozatát visszaadta – a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége javasolta magasabb rendfokozatba történő előléptetésre (ezredes), illetve kinevezésre (vezérőrnagy).
A Honvédelmi Miniszter – a Rehabilitációs Bizottság javaslatára – posztumusz csak alezredessé léptette elő.
1991. november 18-án nem belenyugodva az alezredessé történt előléptetésbe, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége ismét javasolta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel történő elismerésre.
A kitüntetés posztumusz történő adományozását a Miniszterelnöki Hivatal elutasította.
***
2 fia, 1 leánya diplomások, felesége elhunyt. Katonái példaképe volt, róluk állandóan gondoskodott. Magas fokú követelményt támasztott elsősorban magával szemben, ezt elvárta beosztottjaitól is. Katonái tisztelték, emberségéért szerették. Százada többször elnyerte a zászlóalj legjobb század címet. Magasan művelt ember volt, aki szerette a zenét (Beethoven, Bach, francia sanzon). Kiválóan beszélt franciául.
Forrás: http://vorosmeteor.hu/szakirodalom/03/kiss_z.pdf,
Személyes adatszolgáltatás: Vargáné Kiss Réka (2015.)
Irodalom: HUSZÁR János: Honvéd ejtőernyősök Pápán. Pápa, 1993.
