Szülők: Kóczán Lajos tanító, majd igazgató, Bakos Franciska.
Nős, felesége Dabasi Halász Karola.
Gyermekei: Gizella (gyermekkorában elhunyt) és Edit 1916.
Tanulmányok: Elemi iskoláit Kocson, középiskoláit Pápán és Beregszászon végezte. 1903-ban a beregszászi állami főgimnáziumban érettségizett. A Pápai Református Teológiai Akadémián református lelkészi oklevelet szerzett 1908-ban.
Élete: Negyedéves teológus hallgató korában Nógrádverőcén kezdte segédlelkészi szolgálatát, amelyet három hónap múlva nyolc hónapig Diósjenőn (1909-1910) folytatott és Diósförgetpatonyban (1910-1911)is működött. Ezután egy éven át Ipolytarnóc lett az állomáshelye. A lelkészi oklevél megszerzése után 1909–1914 között a Révkomáromhoz közeli Csallóközaranyoson, a helyi egyházközség segédlelkészeként szolgált. Ebben az időszakban két olimpián is részt vett. Az 1908-as londonin a Budapesti Torna Club (BTC), az 1912-es stockholmin a Ferencvárosi Torna Club (FTC) versenyzőjeként. 1912-es olimpián nem a saját neve alatt, hanem Kovács Miklós álnéven indult, mivel tartott attól, hogy egyházi felettesei negatívan ítélik meg, hogy szabadidejét a test és nem a lélek ápolásával tölti. Az atlétika különböző számaiban mérette meg magát, a súlylökéstől a diszkoszvetésen át a gerelyhajításig. A klasszikus gerelyhajításban (középen fogva a szert) 55,50 méterrel bronzérmes lett. Kiváló sportolóként már olimpia előtt is világraszóló eredményeket ért el. 1909 és 1911 között három alkalommal javította meg a gerelyhajítás világcsúcsát, de a Nemzetközi Atlétikai Szövetség csak az 1912-től elért dobásokat hagyta jóvá, ezért az övéi ma nem hivatalos világcsúcsnak számítanak. 1913-ban osztrák bajnokságot nyert 57,86 méterrel, de legnagyobb eredménye az 1914-ben először kiírt angol gerelyhajító bajnokságon aratott győzelme (58,62 méterrel). Az 1914-es londoni nemzetközi versenyről több fényképet közlő Vasárnapi Ujság című hetilap már valódi nevén közölte fényképét, ez a tény is mutatja, hogy egyházi felettesei rosszallásától már nem kellett tartania. 1916-ban Magyarország nemzetközi bajnoka lett. 1919-től a csehszlovák válogatottban, illetve 1920 és 1926 között a Sparta Praha egyesületében folytatta pályafutását. Háromszor javított magyar, hatszor csehszlovák csúcsot. Csehszlovákia színeiben is ért el figyelemreméltó eredményeket. 1920-ban Csehszlovákia bajnoka lett. 1924-ben, közel negyvenévesen, csehszlovák színekben vett részt a párizsi olimpián, ahol 23. helyen végzett gerelyhajításban. Az aktív sportolást 1926-ban fejezte be, de 1931. júliusában még egyszer vállalta a fiatal versenyzőkkel való megméretést, és a Csehszlovák Magyar Atlétikai Szövetség pozsonyi bajnokságát nyerte meg 52,3 méteres dobással. A sportszeretete egész életén át kísérte.Több mint harminc éven át volt (1914–1948) Csilizradvány reformátusainak lelki vezetője. Ezen a településen a lelkészi szolgálata mellett sportkört és énekkart szervezett. 1947–1948-ban a Beneš miniszterelnök nevével fémjelzett törvények értelmében Csilizradványról huszonnégy magyar családot telepítettek át Magyarországra, illetve hurcoltak kényszermunkára. Kóczán Mór és családja is a kitelepítettek sorsára jutott.
Az anyaország déli felébe került, ahol 1948 őszétől az 1950-es évek közepéig a jugoszláv határhoz közeli Csátalján élve a Baja melletti Szeremlén folytatta lelkészi működését a területileg illetékes Bajai Református Egyházközség beosztott lelkipásztoraként. 1955-től a főváros közeli Gödre költözött át. Itt nyugdíjas lelkészként vállalt számos alkalommal szolgálatot, emellett tanácsaival segítette a fiatal atlétákat, és versenybíróként is dolgozott.
Gödön hunyt el, a régi református temetőben nyugszik. Emlékére Göd város önkormányzata Kóczán Mór-vándordíjat alapított (1999-ben). Nevét vette fel a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola (2008-ban) és uo. a Kóczán Mór Szabadidőközpont. Csallóközaranyoson, az alapiskolában domborművét is felavatták (Nagy Géza szobrászművész alkotása, 2008. okt.).
Irodalom: Sipőtz József: A gerelyhajító pápai diák. = N., 1985. aug. 31.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.
http://olimpia.hu/champdata/details/id/23389/
https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/koczan_mor_atleta_olimpiai_bronzermes_gerelyhajito_reformatus_lelkesz
https://www.csilizradvany.sk/kozseg/koczan-mor/
https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/130-eve-szuletett-koczan-mor/
https://www.nevpont.hu/palyakep/koczan-mor-7de64
Adatközlő: Zsirai Antal
