1838-tól a Pápai Református Kollégiumban tanult, egyik megalapítója a később híressé vált Képzőtársaságnak. 1843–1844-ben Pozsonyban az Országgyűlési Tudósításokat másolta, egy ideig Petőfivel együtt, majd Batthyány Lajos írnoka. Újságíróként és szerkesztőként a Pesti Divatnál, az Életképeknél és az Országgyűlési Naplónál tevékenykedett. 1848-ban Kossuth Hírlapja, 1849-ben a Közlöny korrektora és belső munkatársa. A szabadságharc bukása után Noszlopy Gáspár szabadcsapatában fegyverrel is harcolt.
1849. októberétől 1854-ig Pápán tanított. 1853-ban katolizált, a következő évtől a Bajai R. K.. Gimnázium tanára. Számos verset, tanulmányt és regényfordítást hagyott hátra.
Művei: Szabadságdal. Pozsony, 1848. – Nők Könyve. (elb.) Pozsony, 1848. Pest, 1858. – Nép szava, Isten szava. Pozsony, 1848. – Petőfi Sándor emlékezete. Pozsony, 1880. – Makrobiotika, örök élet tükre. Pozsony, 1898.
Irodalom: (KUTLIK Félix): ~ és Petőfi. Pozsony, 1934.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.