Kozma Sándor fia. Középiskoláit részben a Pápai Református Kollégiumban végezte, ezt idézi fel legszebb versében, a Carthagói harangokban. A pesti egyetemen jogot végzett. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője, később vezértitkára. 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1899-től másodtitkára. 1910-ben kormánypárti programmal ország-gyűlési képviselővé választották. Több budapesti lapnak is állandó munkatársa volt. Költészetében formailag Arany Jánost követi, de konzervatív magatartás jellemzi.
Művei: A tegnap és a ma. (v.) Bp., 1889. – Szatírák. (v.) Bp., 1898. – Vallásos költemények. Bp., 1902. – Magyar symphoniák. (Hazafias verseinek gyűjteménye.) Bp., 1909. – Gyulay Pál, az ember és a költő. (tan.) Bp., 1913. – Eötvös József. (tan.) Bp., 1913. – Turán. (Ősrege.) Bp., 1922. – Honfoglalás. (Történeti r.) Bp., 1925. – Arany János. (tan.) Bp., 1926. – Petőfi. (Költői r.) Bp., 1927. – Az öreg iskola. (Összeáll., és előszó: MERÉNYI László.) Pápa, 2001. (Pápai diákok 11.)
Irodalom: MERÉNYI Oszkár: ~ (1861–1933). Kaposvár, 1941. – KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. 1959. – MERÉNYI László: ~ és Veszprém megye. = ÚH.,., 1998. 2. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.