A budapesti egyetemen szerzett 1894-ben bölcsészdoktori, 1896-ban tanári oklevelet. 1901 és 1934 között tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató Pápán. Főtitkára a pápai Jókai Irodalmi Egyesületnek, 1903. december 19. és 1919. január 4. között szerkesztője az általa alapított Pápai Hírlapnak. Petőfiről és Jókairól tanulmányt írt, németből készült műfordításainak számos kötete jelent meg. Verses elbeszélést írt, többek között Kocsi Csergő Bálintról. Az 1944. évi zsidóüldözéskor feleségével együtt önként mentek a halálba. 2007. október 25-től tábla, Kiss László művésztanár alkotása őrzi emlékét Pápán, a református gimnáziumnak a Március 15. térre néző oldalfalán. – Pápán az Alsóvárosi temetőben van síremléke.
M.: A nóta története. (Verses elb.) Pápa, 1909. – Kocsi Csergő Bálint. (Verses elb.) Pápa, 1910. – Petőfi és a magyar nemzet. Pápa, 1923. – Jókai nemzeti jelentősége. Pápa, 1925. – Öreg legények. (v.) Pápa, 1934.
Irodalom: HUSZÁR János: A holocaust áldozatai. = N., 1994– máj. 26. – KÖVY Zsolt: ~ emlékezete. = ÚH.,, 1995. 2. sz.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.