1906-ig Leitner Elemér Károly néven ismert. 1906-tól a bencés rend tagja, 1913-ban pappá szentelték. 1913-ban latin–történelem szakos tanári oklevelet Pannonhalmán szerzett. Levéltári fogalmazó szakvizsgát tett, Árpád-házi Boldog Margitról és koráról írt értekezésének megvédése után bölcsészdoktori diplomát kapott.
Először, 1913–1915-ben a pápai gimnázium tanára, majd a kőszegi és a győri bencés gimnáziumokban tanított. 1915 és 1919 között a pannonhalmi főiskolán tanított, majd a veszprémi püspöki levéltárban dolgozott. Egy év múlva a győri bencés főgimnázium tanára, 1922-től vezetője a bencés múzeumnak is, amelyet ásatások leleteivel gyarapított. 1939–1940-ben a Győri Szemlét szerkesztette. 1940-ben Pannonhalmára került, ahol főiskolai tanár, levéltáros és régészeti gyűjteményvezető. Pápán, a helyi lapban szépirodalmi alkotásokat publikált. Számos történeti tanulmányt írt, amelyek szakfolyóiratokban, múzeumi és főiskolai évkönyvekben jelentek meg..
Művei: Árpádházi Boldog Margit élete. Bp., 1940. – Győr város régészeti katasztere. Győr, 1942.
Irodalom: UZSOKI András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. = Arrabona, 1965. 7. sz. – Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. 6/b. – Pannonhalmi főiskola Évkönyve. Pannonhalma, 1942. – SZENNAY András: A pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára 1802–1986. Pannonhalma, 1986.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.