Ősei között cseh-morva, lengyel, szerb nemzetiségűek voltak, de őt már a Petter családi név helyett Péter vezetéknévvel anyakönyvezték.
Az elemit és középiskolát Újpesten végezte, majd 1914-ben Nagyszombaton a Szent Orsolya Apácarendi Katolikus Tanítóképző Intézetbenben szerzett tanítói oklevelet.
Az első világháború alatt több iskolában volt helyettes. Tanított Tápiógyörén és Mogyoródon 1914-1919-ben. Pusztavacsról, Szász Fülöp góthai herceg birtokáról 1919-ben került Dákára, ahol férje gróf Batthyány Ilona birtokán intézőként dolgozott. 1925-ben nevezték ki a dákai Római Katolikus Elemi Iskolába tanítónak, 1948-ban az Állami Általános Iskolába igazgatónak. 1956. szeptember 1-jén, 39 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Munkássága az iskolai oktatás mellett kiterjedt a felnőttek nevelésére. Éveken keresztül rendezett iskolán kívüli köznevelési tanfolyamokat, ahol kézimunkára tanította a lányokat, asszonyokat. 1956-ban megkapta a Miniszteri Elismerő oklevelet. A pápai Kálvária temetőben nyugszik.
Adatközlő: leánya, Major Ilona, 2004.
Irodalom: Tóth Dezső: ~ igazgató-tanító dákai évtizedei. = 1000 éves a magyarországi iskola. Vp., 1995.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998. Forrás: A pápai járás pedagógusainak adattára, 1950-2000 : [Másoknak világítottak : Emlékezés a pápai járás egykori 300 pedagógusára]. Főszerkesztő Tungli Gyula. [Pápa], 2005.