Egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a kommunista ifjúsági mozgalomba. 1932-ben letartóztatták, elítélték és kizárták az egyetemről. Szabadulása után Budapesten és Pápán részt vett az illegális pártmunkában. 1935 után Párizsban folytatta tanulmányait és a kommunista vezetésű tömeg-szervezetekben dolgozott. A háború alatt a nemzetközi emigráció vezető szervének tagja, a francia partizánhadsereg századosa. 1945 után a KMP apparátusában, 1947-től külügyi szolgálatban dolgozott. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték, 1954-ben rehabilitálták. Egy évig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, 1957 és 1961 között hazánk állandó ENSZ-képviselője volt. 1961-től 1968-ig a külügyminiszter első helyettese, majd 1974-ig, nyugállományba vonulásáig hazánk párizsi nagykövete. 1975 után az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
Forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő Varga Béla. Veszprém, 1998.